Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Leesett a ROSAT is
(Rovat: Katasztrófák ellen - 2011.10.23 09:15.)

A kiszolgált német röntgencsillagászati műhold belépett a sűrű légkörbe. Darabjainak földet érési helyéről nincs hír, az esemény feltehetően észrevétlenül múlt el.

Valószínűleg a ROSAT is úgy járt, mint szinte pontosan egy hónappal ezelőtt az amerikai légkörkutató UARS műhold: a zuhanást átvészelő darabjai valahol az óceánba eshettek. Egyelőre annyit tudni, hogy október 23-án, közép-európai idő szerint hajnali 3:45 és 4:15 között fékeződött le annyira, hogy nem tudta tovább folytatni Föld körüli keringését. Ez a fél óra is épp elég bizonytalanság ahhoz, hogy az esetlegesen megmaradt darabok pontos földet érési helyét ne lehessen könnyen megmondani, a műhold ugyanis utolsó pályáin is másfél óra alatt az egész Földet megkerülte.

Az előzetes becslések szerint a 2,4 tonna tömegű űreszközből 30 kisebb-nagyobb darab, összesen 1,7 tonna elérhette el a felszínt. Közülük a legnagyobb a röntgentükör és tartószerkezete, amely hővédő rendszerrel volt ellátva. A számítások azt jelezték előre, hogy 1:2000 volt annak az esélye, hogy valakinek kárt okoz a leeső űrhulladék.

A német, amerikai és brit együttműködésben készült, nagy sikerrel működött ROSAT űrteleszkópot 1990-ben állították pályára. Aktív pályafutását 1999-ben fejezte be. Azóta az irányítás lehetősége nélkül, egyre csökkenő magasságú pályán keringett a Föld körül.

Az amerikai űrfigyelő rendszer több ezer objektumot követ rendszeresen az alacsony Föld körüli pályákon. Ezek mérete a kb. 10 cm-estől a futballpálya méretű Nemzetközi Űrállomásig terjed. A számon tartott űrszemétdarabok közül naponta átlagosan egy belép a sűrű légkörbe. Az esetek túlnyomó többségében ezek a keletkező hő hatására meg is semmisülnek, jóval azelőtt, hogy a felszínt elérhetnék. Kisebb műholdak és elhasznált rakétafokozatok nagyjából hetente végzik így a levegőben. Nagyobb műholdak, mint a ROSAT és UARS, amelyekből néhány alkatrész le is eshet, átlagosan évente jönnek vissza. Bár űrtevékenység 1957 óta folyik, eddig még sosem okozott komoly emberi sérülést visszahullott űreszközdarab.

Az elmúlt hetekben rövid időre a sajtóban szinte „első számú közellenségnek” kikiáltott műholddal számos fontos tudományos eredményt értek el az 1990-es években. Ezek hatása ma is jelentős a röntgencsillagászatban. Hogy ez se szoruljon teljesen a háttérbe, az érdeklődők néhány példát olvashatnak régebbi cikkeinkben, amelyek az oldal aljáról közvetlenül elérhetők.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019