Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Apophis – egy becsapó(dáso)s sajtóhír margójára (1. rész)
(Rovat: Katasztrófák ellen - 2005.12.29 21:32.)

A napokban a hazai sajtóban felröppent az első hallásra hírlapi kacsának tűnő hír: 2036-ban egy kisbolygó becsapódása pusztítja el Európát! Amint az gyakran lenni szokott, a média tette a dolgát, sikerült sokmindent összezavarnia... Akit a részletek is érdekelnek, annak ajánljuk háromrészes cikkünket.

December 27-én, az ünnepek közötti „hírholtszezonban” röpítette világgá többek között (óránként!) a magyar közszolgálati rádió Kossuth adója a hírt, miszerint egy kisbolygó 2036-ban a Földnek fog ütközni, ráadásul pont Európát találja majd telibe. Az egy olasz napilapra, mint forrásra hivatkozó értesüléssel több probléma is van. Egyrészt az eredeti hír szavatossága lejárt: az pont egy éve (!) járta be a világsajtót (lehet, hogy valaki valahol véletlenül egy tavalyi lapszámot vett elő?). Másrészt, ahogy a kedvelt kabarétréfában mondják: „ez így ebben a formában nem igaz”...

Egy nappal később az Index cikke – forrás megjelölése nélkül – már azt is tényként közli, hogy az Európai Űrügynökség az Apophis űrszondás eltérítésére készül. (A Don Quijote-tervről tavaly mi is írtunk, de az ha indul is, nem az Apophis felé... – ld. a lenti linkeket.)

A 2004MN4 jelű, Apophis néven is emlegetett, és valóban rendkívül érdekes kisbolygóról, illetve a felfedezés történetéről, a szenzáció előéletéről az AeroMagazin 2005. októberi (!) számában írt cikket Almár Iván. Minden további kommentár nélkül most három folytatásban ezt idézzük – a szerző szíves hozzájárulásával. (A havonta megjelenő AeroMagazin egyébként a repülési cikkek mellett rendszeresen, 8 oldal terjedelemben foglalkozik aktuális űrkutatási témákkal, évfordulókkal.)

Kisbolygó randevúzik a Földdel
Almár Iván cikke (AeroMagazin, 2005. október) – 1. rész

Hallatlanul izgalmas, és kissé félelmetes az a történet, amelyet Rusty Schweickart, az Apollo-9 űrhajó egykori pilótája ad közre a Planetary Report legújabb számában. Egy hegyméretű kisbolygóról van szó, amely 2029. április 13-án alig 30 000 km-re megközelíti Földünket, majd a pálya módosulásától függően 2036-ban akár el is találhatja bolygónkat.

2029: veszedelmes közelség...
De miért nem foglalkozott a szenzá­ciókra mindig éhes sajtó ezzel a jö­vőnk szempontjából páratlan felfe­dezéssel? Miért nem hallottunk ta­valy év végén a közelgő 2004MN4 jelű kisbolygóról, amelyet Apophis­nak is neveznek? Miért nem szólal­tak meg a szakemberek, miért ma­radt az esemény szinte észrevétlen?

Schweickart szerint az egész tör­ténet 2004 júniusában kezdődött, amikor az arizonai Kitt Peak ob­szervatórium nagy távcsövével egy újabb NEA-t, vagyis egy, a Földet megközelítő kisbolygót fedeztek fel. Sajnos hosszabban követni a rossz időjárás miatt nem sikerült. Decemberben ausztrál csillagá­szok azonban újra felfedezték a 2004MN4 jelű égitestet, amelynek átmérőjét 320-400 méteresre be­csülték. Ami igazán meglepőnek bizonyult, az a kis égitest pályája. Lényegében a Föld és belső bolygó­szomszédunk, a Vénusz pályája kö­zött mozog, miközben 323 naponta megkerüli a Napot. Ezen­ kívül mozgása olyan különleges, hogy néhány éven keresztül rend­szeresen eljut Földünk közelébe, majd 6-7 olyan év következik, ami­kor messze jár tőlünk, és Nap-köze­li helyzete miatt szinte megfigyel­hetetlen. (Most éppen még egy évig viszonylag könnyen követhető, majd el fog tűnni a szemünk elől.)

Pályáját 2004 decemberében már elég pontosan ismerték a csillagá­szok ahhoz, hogy felfigyeljenek a 2029. április 13-án várható igen szoros megközelítésre, amely eset­leg a Földdel való ütközéshez is vezethet. A karácsony napján vég­zett újabb megfigyelések és pálya­számitási erőfeszítések arra a meg­döbbentő következtetésre vezet­tek, hogy annak az esélye, hogy a 2004MN4 eltalálja a Földet, 1 a 47-­hez, sőt akár 1 a 37-hez is lehet, ami az úgynevezett Torinói skálán még soha nem tapasztalt magas, 4­-es értékre vezetett. (A tízfokozatú Torinói ská­la egy, a becsapódás valószínűségére és energiájára jellemző számmal jelöli a kisbolygókat vagy üstökösöket; a NASA JPL jelenlegi számításai szerint az Apophishez rendelt érték csupán 1. - F.S.)

A példátlan veszély bejelentése megtörtént, de semmi figyelmet nem keltett. Ennek oka nyilvánva­ló: aznap pusztított az óriási cuna­mi az Indiai-óceán partvidékein, és az egész világ döbbenten figyel­te ezt a példátlan méretű termé­szeti katasztrófát. Pár nappal ké­sőbb az sem jutott el a sajtóba, hogy arizonai csillagászok jóval korábbi felvételeken felfedezték a 2004MN4 nyomát, és ezáltal pon­tosítani lehetett a pályaszámítást. Eszerint 2029. április 13-án az Apophis kisbolygó igen közel, mintegy 30 000 km-re (kevesebb mint egytized holdtávolságnyira!) robog majd el a Föld mellett, de közvetlen veszélyt bolygónkra nem jelent.

Azt is kiszámították, hogy 2029. április 13-án este Észak-Európa la­kói derült idő esetén szabad szem­mel is láthatják majd (3 magnitúdós csillagként) a kis égitest átvonulá­sát, amint nyugat-délnyugat felé mozogva 40 percig szinte a talajjal párhuzamosan halad az égen a csil­lagok között. Azt azonban csak pon­tos megfigyelésekkel lehet majd ki­mutatni, hogy bolygónk gravitációs vonzásának hatására a Föld mögött elrepülő Apophis pályája 28 fokkal elfordul, és ezáltal a kis égitest a ko­rábbitól jelentősen eltérő pályára kerül.

Ilyen jellegű pályamódosításo­kat, „hintamanővereket” az űrkutatásban ma már rendszeresen hasz­nálnak annak érdekében, hogy az űrszonda valamely nagybolygó al­kalmas irányból történő, előre ter­vezett megközelítéséveI új lendüle­tet kapjon távolabbi célja eléréséhez. Üstökösök esetében is megfi­gyeltek már hasonló, bár természe­tes pályamódosulásokat. Tudjuk, hogy az Apophis Nap körüli pályá­ja a Föld-megközelítés hatására úgy fog módosulni, hogy a naptávolpont jóval kijjebb kerül, és a ke­ringési idő kb. 428 napra nő. A pontos érték attól függ, hogy az égi­test milyen közel halad el a Föld mellett.

Folytatjuk!

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019