Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

A világ legkisebb űrrakétája
(Rovat: Japán a világűrben, Kis űreszközök nagy szerepe - 2017.01.15 10:15.)

A most bemutatkozott japán SS-520-4 egy cipősdoboz-méretű CubeSatot állított volna pályára, de a start sikertelen volt.

A magyar idő szerint január 10-én nem sokkal éjfél előttre (helyi időben 11-én reggelre) kijelölt első indítási kísérletet a kedvezőtlen időjárás miatt el kellett napolni. A kutatórakétából átalakított, SS-520-4 jelzésű kísérleti hordozóeszköz végül január 15-én 0:33-kor emelkedett a magasba a Japán déli részén fekvő Uchinoura (magyaros átírással Ucsinura) űrközpont területéről.


Az SS-520-4 rakéta a startra vár. (Kép: JAXA)

A rakéta lett volna az eddigi legkisebb méretű hordozóeszköz, amellyel műholdat állítottak pályára. A fejlesztés célja kis műholdak olcsó indítási módjának demonstrálása. 3,5 millió dollárnak megfelelő költségvetését a Japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium bocsátotta rendelkezésre.

Az SS-520-4 magassága 9,5 m, hengeres testének átmérője 52 cm. A légköri emelkedés során az első fokozat aljára szerelt vezérsíkok stabilizálták a rakétát. A sűrű légkör elhagyása utáni szakaszra, a másik két fokozatnál forgásstabilizálást alkalmaztak volna. A start után a rakéta a Csendes-óceán fölött keleti irányban indult el. A tervek szerint a kiürült első két fokozat, valamint a műholdat védő orrburkolat az óceánba hullott vissza. A Japán Űrügynökség (JAXA) előzetes közlése szerint a repülés menetrendje a következő volt:

  • T-00:00: indítás
  • T+00:31.7: az első fokozat kiégése 26 km magasságban
  • T+01:05: az orrkúp leválása (78 km)
  • T+01:06: a kiürült első fokozat leválása, a felszínen mérve starthelytől 26 km-re
  • T+02:37: a második fokozat beindulási idejének kiszámítása
  • T+02:50: a második fokozat indítása (174 km magasban)
  • T+03:14.4: a második fokozat kiégése, az elért sebesség ekkor 3,6 km/s
  • T+03:45: a kiürült második fokozat leválása, a felszínen mérve starthelytől 229 km-re
  • T+03:48: a harmadik fokozat indítása (186 km magasban)
  • T+04:13.6: a kiürült harmadik fokozat leválása, a starthelytől 358 km-re
  • T+07:30: a TRICOM-1 műhold önállósodása

A starttól szóló első beszámolók szerint a második fokozat beindítását megelőzően probléma adódott, ami miatt a rakéta és rajta a műhold nem érte el a Föld körüli pályát, a Csendes-óceánban végezte útját.


Az SS-520-4 rakéta hasznos terhe, a TRICOM-1 nanoműhold. (Kép: JAXA)

A hasznos teher a TRICOM-1 nevű, mindössze 3 kg tömegű CubeSat volt. Ez tokiói egyetemisták munkája, amellyel földmegfigyelési és kommunikációs berendezéseket próbáltak volna ki. A start elsősorban kísérleti jellegű volt, az olcsó „nanorakéta” koncepciójának próbája, a műhold pedig oktatási célból épült. A rakéta alapjául a kétfokozatú, japán fejlesztésű SS-520 kutatórakéta szolgált. Ezzel korábban két alkalommal végeztek szuborbitális repülést, 1998-ban Uchinourából, 2000-ben pedig a Norvégiához tartozó Spitzbergákról. Az SS-520 eredetileg 140 kg tömegű műszercsomagnak 800 km magasba juttatására készült, hogy a berendezéseket pár percen át kitegye a világűr hatásainak, mielőtt azok visszatérnek a Földre. A harmadik fokozat hozzáadásával sikerült elérniük a pályára állításhoz szükséges sebességet a nanoműhold esetében. Az SS-520-4 jelzésű orbitális változat össztömege 2,6 tonna, ebből közel 2 tonnát tesz ki a szilárd hajtóanyag. Ennek megoszlása a fokozatok között rendre 1587 kg, 325 kg és 78 kg. A megcélzott pálya magassága 180 km és 1500 km között változó, hajlásszöge az egyenlítői síkhoz képest 31° lett volna.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024