Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Epsilon, az okos rakéta
(Rovat: Japán a világűrben, Új eszközök és anyagok - 2013.03.02 09:15.)

Az idei év második felében bemutatkozhat Japán új szilárd hajtóanyagú hordozórakétája, amellyel kisebb tudományos műholdakat szeretnének majd pályára állítani.

Az új fejlesztésű Epsilon a japánok korábbi M-V-ös rakétájának szerepét veszi át. Az ugyancsak szilárd hajtóanyagú M-V rakéta, amelyet 1997 és 2006 között összesen hét alkalommal indítottak (ebből hatszor sikerrel), túlságosan drágának bizonyult. A 2007 óta készülő Epsilon esetében egyrészt a meglevő japán H-IIA nagyrakéta első fokozata gyorsítórakétájának felhasználásával, másrészt újszerű műszaki megoldásokkal igyekeznek csökkenteni a költségeket. A második és később a harmadik rakétafokozatot pedig az M-V-től örökli az Epsilon.


A 24,4 m magas, 91 tonna tömegű Epsilon rakéta, a start utáni emelkedés közben. Első változata mintegy 1,2 tonna hasznos terhet tud majd alacsony Föld körüli pályára juttatni, vagy 450 kg-ot kb. 500 km magas napszinkron pályára. (Fantáziakép: JAXA)

A startkor végzendő műveletek egyszerűsítése révén a japánok forradalmasítani szeretnék az űrindítások technológiáját. Az Epsilon saját fedélzeti számítógépes rendszere sokkal „okosabb” lesz, mint az előd M-V rakétáé, sőt a hasonló kategóriájú, tavaly bemutatkozott új európai Vegáé. A legnagyobb újításnak szánják, hogy az indításhoz akár két számítógép és egy pár fős csapat is elegendő lesz, nem kell a hagyományos nagy irányító központra és a monitorok előtt figyelő szakemberek tucatjaira költeni. Ez úgy oldják meg, hogy a rendszer a legtöbb start előtti tesztet és ellenőrzést autonóm módon, emberi beavatkozás nélkül is el tudja végezni. Elvileg a jövőben a rendszer arra is alkalmas lehet, hogy egy indítást a távolból, számítógépes hálózaton kereszül is le lehet vezényelni. Vagyis a vezérlő központnak a jövőben nem feltétlenül kell az indítás helyszínén működnie. A rakéta komponenseinek számát alacsonyan tartják, az összeszerelést egyszerűsítik, így a startok gyorsan végrehajthatók. Míg például az M-V rakétának az indítóállásba való kiszállítás után több mint 40 napra volt szüksége a startig, az Epsilonnál ez 6 napra rövidül. Ahogy elődje, úgy az új rakéta is az Uchinoura űrközpontból emelkedik majd fel.

Az Epsilon „utasai” elsősorban a Japán Űrügynökség (JAXA) SPRINT (Small scientific satellite Platform for Rapid INvestigation and Test) tudományos célú és kísérleti műholdjai közül kerülnek ki. A sorozat első darabja, a SPRINT-A/Exceed a Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz bolygók vizsgálatára készülő, az extrém ultraibolya tartományban érzékeny űrtávcső lesz. A második startot (SPRINT-B/ERG) 2015-re tervezik. A rakéta fejlesztési költségei euróba átszámítva 205 milliót tesznek ki. Az első változat indítása alkalmanként 37 millió euróba kerül, de később ezt 29 millió alá szorítják. A valamivel nagyobb kapacitású M-V felbocsátása lényegesen többe, 74 millióba került minden alkalommal.

Az Epsilon a jövőben még intelligensebb lesz: 2017 körülre tervezik, hogy a röppálya és a fedélzeti érzékelők adatainak elemzésével a rakéta képes lesz akár meg is semmisíteni önmagát, ha olyan jeleket észlel, amelyek szerint veszélyben forog a repülés biztonsága. Ezzel ismét csak takarékoskodni szeretnének, hiszen így nem lesz szükség annyi földi radaros követőállomásra és személyzetre az indítások alkalmával. Ha az újítások beválnak, idővel ezek a megoldások más hordozóeszközökön is megjelenhetnek. (Forrás: CNES Magazine, 2013. január)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020