Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Japán tovább menetel
(Rovat: Japán a világűrben, Távoli világok kutatói - 2005.09.12 08:02.)

Legutoljára Japánnal kapcsolatban a Szuzaku műszerhibája volt a hír, ám a jövőben több új műhold is indul a felkelő nap országából, azokon a kutatási területeken, ahol a távol-keleti ország hagyományosan erős.

Japán már a 70-es években megtalálta azt a rést, ahol komoly eredményeket érhet el az űrkutatásban: a röntgencsillagászat és a nagyenergiájú napfizika területén. 1987-ben Ginga, 1993-ban ASCA néven indítottak röntgen-obszervatóriumot, megelőzve a Comptont és jóval megelőzve a NASA Chandra obszervatóriumát. A júliusban startolt Szuzaku (Astro-E2) a Chandra és az európai XMM Newton hold méréseinek kiegészítésére készült szoros amerikai együttműködésben.

A szerencsétlen Astro-E2 után tervezett új műhold az Astro-F. Ez a szonda a Spitzer távcső testvére lesz, már ami a technikát illeti. A 67 cm-es infravörös távcső azonban a Spitzerétől eltérő céllal indul. Az IRAS 1983-as egész égboltot lefedő infravörös felmérése után ez lesz az első ilyen irányú próbálkozás, ám most nagyobb felbontással, pontosabb műszerekkel. Az Astro-F-től 10 millió objektum feltérképezését és katalogizálását várják, ötvenszer nagyobb felbontást, mint az IRAS-é volt egykor.

Mint napjaink infravörös berendezéseinél ez már természetes, cseppfolyós hélium hűtőközeg alkalmazásával 1,8 K-re hűtik a berendezést, amelynek négy darab germánium-gallium félvezető detektora 50-200 mikrométer közötti hullámhosszakon 1 ívmásodperces felbontással fogja az infravörös ég térképét elkészíteni. Az Astro-F élettartamát egy 2 hónapos bekalibrálás után 18 hónapra – a hélium kifogyásának idejéig – tervezik.

A harmadik csillagászati űreszköz nem kevésbé számít jelentősnek a fejlett eszközök alkalmazásában, mint előző két társa. A Solar-B munkanéven emlegetett eszköz a közelmúltbeli Yohkoh (Solar-A) utódaként a Napot fogja vizsgálni, sok tekintetben a SOHO napszondának a „konkurenseként”. A startot nagyjából egy év múlva tervezik, amikorra össze kell állnia a három fő műszerből álló konfigurációnak. Az utolsó, a napokban az Egyesült Államokban összeszerelt műszer, a röntgenteleszkóp jelenleg hajón utazik a rendeltetési helyére. A Napot az eddigieknél sokkal nagyobb felbontásban látó eszköz egy hatalmasnak számító CCD-vel dolgozik majd, és az adatátviteli képessége is sokszorosa elődeinek. Ezekkel a képességekkel a Nap valaha volt legjobb röntgenképei készülhetnek majd az alacsony enegiájú tartományban.

A Solar-B másik szenzációszámba menő műszere egy 50 centiméteres optikai távcső, amely fényképező, magnetométer és spektroszkóp üzemmódban egyaránt működhet majd – szintén sosemvolt felbontással – a különböző, hozzá kapcsolható kiegészítő műszereknek köszönhetően. A harmadik főműszer egy távoli ultraibolya spektrográf lesz. A három műszerrel központi csillagunk eddigieknél részletesebb és pontosabb tanulmányozására nyílik lehetőség nagyjából egy év múlva. És mindez a tervek szerint 7 boldog esztendeig tart majd. Az már csak hab a tortán – legalábbis a japánok számára –, hogy mindhárom eszközük saját hordozóeszközzel, az M-V rakétával emelkedik majd a magasba. (Forrás: Sky and Telescope)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020