Sikeres japán műholdindítás
(Rovat: Japán a világűrben, Navigáció és térképészet , Időjárás és előrejelzése - 2005.02.28 13:45.)

Szombaton pályára állt az MTSAT-1R mesterséges hold. A H-2A F7 jelű hordozórakéta aggodalommal várt startja ezúttal a terveknek megfelelően alakult.

A február 26-án Tanegashimából végrehajtott sikeres startra nagy szüksége volt a JAXA japán űrügynökségnek, miután korábban sajnálatos kudarcok kísérték a H-2A indításait. Tizenöt hónapos szünet után sikerült felújítani az indításokat: a nagy teljesítményű japán hordozórakéta előző, balul végződött startja 2003 novemberében volt. Ekkor két kémműhold veszett el, miután a tervezettnél alacsonyabb pályát értek csak el. (Az Űrvilág akkori beszámolójához mutató link a cikk végén megtalálható.) A mostani MTSAT (Multi-functional Transport Satellite) hold elődje is a H-2A egyik, 1999-ben meghiúsult indítása során ment tönkre.

A mostani volt a 7. számú H-2A start. A következőt idén nyárra tervezik, egy távérzékelő hold pályára állítására. Utána novemberben vagy decemberben a mostani mesterséges hold párjára, az MTSAT-2-re kerülhet sor. A következő néhány évben hat H-2A indítás várható, s Japán szeretne bekerülni a kereskedelmi rakétaindítások piacára is, ahol jelenleg az amerikaiak, az európaiak és az oroszok játszanak meghatározó szerepet.

A rakéta mellett legalább annyira fontos az űreszköz, amelyet pályára állított. A geostacionárius pozícióba kerülő MTSAT-1R holdon társbérletben két feladat kapott helyet. Az egyik meteorológiai célú: látható és infravörös hullámhosszakon felhőképeket készít, adatait a tengerfelszín hőmérsékletének, a szélsebességnek a meghatározására, időjárás-előrejelzésre, tájfunok követésére használhatják majd.

Másrészt az MTSAT-1R az amerikai GPS műholdas helymeghatározó rendszer jeleit pontosító, illetve a megbízhatóságát jelző rendszer része. Az MTSAT az ázsiai és csendes-óceáni térségben szolgálja majd felhasználóit, elsősorban a légi navigációt. Amerikában a WAAS, Európában az EGNOS rendszer jelenti a GPS műholdas kiegészítését, számos olyan alkalmazást segítve, amelyeknek nem elegendő a GPS alaprenszer nyújtotta pontosság és megbízhatóság. A még precízebb helymeghatározást igénylők a még sűrűbben elhelyezett földi állomáshálózatra támszkodó, azok korrekciós jeleit sugárzó földi kiegészítő rendszerekre támaszkodhatnak. (Ilyen földi rendszer kiépítése egyébként Magyarországon is folyamatban van, a Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumának irányításával: www.gpsnet.hu)