Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Száraz Ryugu
(Rovat: Japán: a Hayabusa űrszonda, Távoli világok kutatói - 2019.04.19 07:15.)

A Ryugu kétségeket ébreszt a múltat és a jövőt illetően. Talán nem kisbolygók hozták a Föld vízkészletét, és talán a jövő űrhajósai sem a kisbolygókról szerzik a vizet.

Felgyorsultak az események a földközeli kisbolygók kutatásában. Nemrég adtunk hírt a NASA OSIRIS-REx szondájának a 101955 Bennu kisbolygónál elért eredményeiről. Ugyancsak az elmúlt hónapok híre volt, hogy a JAXA Japán Űrügynökség Hayabusa–2 szondája a tervezett három alkalom közül elsőként sikeresen mintát vett a 162173 Ryugu kisbolygó anyagából, sőt egy más témájú cikkben a Ryuguról készült első felvételeket is bemutattuk.


A Hayabusa–2 optikai navigációs kamerájának 2018. június 26-i felvétele a Ryugu kisbolygóról. (Kép: JAXA / University of Tokyo and collaborators)

A japán szonda fél évvel hamarabb érkezett célpontjához, mint az amerikai. A két vizsgált égitest meglepően hasonló alakúnak bizonyult, és a felszínük, a mintavételt megnehezítő terepi adottságok is hasonlóak a két égitesten. A Ryugu felszínén is mindenfelé több méter átmérőjű sziklatömbök találhatók, ami nem könnyítette meg a mintavételre alkalmas hely kiválasztását. Mindenesetre az első mintavétel megtörtént, bár azt majd csak a szonda Földre visszatérése után lehet megállapítani, pontosan milyen tömegű anyagot sikerült összeszedni.

A Hayabusa–2 közadakozásból készült, kisebb monitorozó fedélzeti kamerájának (CAM-H) felvétele (ötszörösére gyorsítva) arról, amint a szonda 2019. február 22-én mintát vett a Ryugu anyagából. (Forrás: YouTube, JAXA)

A Ryugunak és a Bennunak nem csak a felszíne hasonló, hanem a kutatók feltételezése szerint a belső szerkezete is. Úgy gondolják, a Ryugu is különböző nagyságú darabokból álló „törmelékhalom” lehet, amelynek anyagát a gravitáció tartja össze. Amiatt szerkezetük porózus, átlagsűrűségük alacsony. Feltételezik, hogy mindkettő az ősi Naprendszerben, nagyobb, de a sorozatos becsapódások következtében feldarabolódott aszteroidák törmelékéből állhatott össze. A Ryugu tengelyforgási periódusa 7,6 óra, és úgy tűnik, a múltban lassult a forgása, de ennek az okára még nem sikerült rájönni (ezzel ellentétben a Bennunak enyhén gyorsul a forgása). Feltételezik, hogy a Ryugu forgási periódusa valaha csak 3,5 óra lehetett, mert csak ez magyarázná meg a most megfigyelhető alakját. A Ryugu valószínűleg nem idősebb néhány százmillió évesnél. Akárcsak a Bennu, a Ryugu is sötét, mindkettő albedója csak 4%. Albedója és színe alapján azt feltételezik, hogy a Ryugu a fő kisbolygóövben található Polana vagy Eulalia kisbolygó-családok egyikéből származhat.


A mintegy 900 méter átmérőjű Ryugu. (Kép: Seiji Sugita et al., Science)

A két újonnan megvizsgált kisbolygó közti sok hasonlóság mellett a legfontosabb különbség az anyagukban található víz mennyisége. Mindkét égitesten előfordulnak hidratált ásványok, a Ryugu viszont a vártnál sokkal szárazabbnak bizonyult (szemben a Bennuval, ahol bőségesen fordulnak elő hidroxil-gyökök). A kisbolygók víztartalmának megismerése fontos annak tisztázása szempontjából, hogyan került bolygónkra a jelenleg a Földön található víz. A Naprendszer-keletkezési modellek általában feltételezik, hogy a víz legnagyobb részét meteorok és üstökösök szállították a Földre a fő kisbolygóövből és a Naprendszer peremvidékéről. Egy száraz kisbolygó előfordulása a Föld közelében azt jelentheti, hogy a modelleket finomítani, esetleg módosítani kell.


A Ryugu hamisszínes képe arról tanúskodik, hogy a kisbolygón meglepően kevés a víz. A felvétel a látható tartományban működő kamera és a közeli infravörös spektrométer adatai egyesítésével készült. A „vízhiány” okára még nem találtak magyarázatot a kutatók. (Kép: Seiji Sugita et al., Science)

A Hayabusa–2 küldetésének következő lépéseként április 5-én 500 m távolságból lövedéket lőttek a Ryugu felszínébe. Mire a lövedék elérte a Ryugu felszínét és ott 2 méter átmérőjű krátert ütött, a szonda már a kisbolygó másik oldalán járt, nehogy a kirepülő törmelékdarabok kárt tegyenek a szondában. (A lövedéket egy időzítő szerkezet késleltetve lőtte ki, egy kamerát viszont otthagytak, hogy a becsapódást megörökítse.) Időközben bejelentették, hogy a Hayabusa–2 április 25-én fogja közelről részletesen megvizsgálni a mesterséges krátert, ezután döntik el, milyen lehetőség van a mintavételre a kisbolygó testének mélyebb rétegéből előkerült anyagból.


A Ryugu és a Bennu kisbolygók összehasonlítása. (Kép: University of Arizona)

A Hayabusa–2 a gyűjtött mintákkal a tervek szerint idén novemberben vagy decemberben indul vissza a Föld felé.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018