Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Indiának sem sikerült...
(Rovat: India a világűrben, Távoli világok kutatói - 2019.09.07 08:45.)

A Csándráján-2 űrszonda holdi leszállóegységével percekkel a felszín elérése előtt megszakadt a kapcsolat. A Vikram az égitestbe csapódhatott.

A második indiai holdszonda, a júliusban indított Csándráján-2 (Chandrayaan-2) egy leszállóegységet (Vikram) és egy holdjárót (Pragyan) is magával vitt. Ezekkel szeptember 6-án, magyar idó szerint 22:23-kor kísérelték meg a leszállást a Holdon, 70,9° déli szélességnél. A kijelölt térség közelebb volt az égitest déli pólusához, mint eddig bármelyik űrszondáé vagy űrhajóé, amelyek elérték a Holdat.


A Csándráján-2 földi irányítóinak egyike a Vikram leszállóegység elvesztésekor. (Kép: ISRO)

Ha sikerül a sima leszállás a Hold felszínén, India lett volna a negyedik űrnemzet, amely végrehajtja ezt a bravúrt. Emlékezetes, hogy idén áprilisban ugyancsak szerencsétlenül végződött a magánfinanszírozással épült izraeli Beresit leszállási kísérlete a Holdon.

A nevét az indiai űrprogram atyjáról (Vikram Sarabhai) kapó leszállóegység tervezett manőverei mintegy 15 percen át tartottak, ennek a periódusnak az utolsó perceiben szakadt meg a kommunikációs kapcsolat a szondával. Kezdetben minden a tervek szerint alakult, egészen a 2,1 km-es felszín feletti magasság eléréséig. A hiba okát egyelőre nem tudják, folynak a vizsgálatok.


A leszállóegység a Hold felé tart. (Fantáziakép: ISRO)

A fékezőrakéták 22:07-kor indultak be, feladatuk az 1,6 km/s vízszintes irányú sebesség nullára csökkentése, a leereszkedés lehetővé tétele volt. A négy hajtóműfúvóka 11 percen át dolgozott és a jelek szerint rendben végezte dolgát. A Vikram ekkor 7,4 km magasban volt a Hold felszíne fölött. Ekkor kapott szerepet a lézeres magasságmérő és a Hold felszínét a kockázatos leszállás elkerülése érdekében pásztázó kamera. Ezeknek az adatait a fedélzeti számítógépes rendszerbe táplálták, amely az űreszköz navigációját vezérelte. A leszállás folyamatába a földi irányítóknak természetesen nem volt módjuk beavatkozni, azt a Vikram autonóm módon kellett végrehajtsa. Az egységet úgy programozták, hogy először 400 m, majd 100 m magasságban „körülnézzen”, mielőtt négy lábát a felszínre helyezi egy biztonságos, sima, szikláktól mentes terepen. A középső hajtóműfúvóka feladata volt a fékezés a leszállás végső másodpercei alatt, 13 m magasságról kezdve. Erre azonban a jelek szerint már nem került sor, a Vikram minden valószínűség szerint a Holdba csapódott.

Az űrkorszak kezdete óta a holdi leszállási kísérleteknek több mint fele végződött kudarccal.


A Csándráján-2 űrszonda keringőegysége, amelytől hétfőn (szeptember 2-án) vált el a leszállóegység, folytatja a munkáját a Hold körüli pályáról. (Fantáziakép: ISRO)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024