India második navigációs holdja
(Rovat: India a világűrben, Navigáció és térképészet - 2014.04.05 08:15.)

Az IRNSS-1B jelű műhold pénteken indult geoszinkron pályára.

India saját navigációs műholdrendszerének második tagját egy PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) hordozórakétával bocsátották fel Sriharikota szigetéről április 4-én, magyar idő szerint 13:44-kor. Egyelőre elnyúlt átmeneti pályára került, ahonnan hamarosan eléri a geoszinkron magasságot (kb. 36 ezer km). Pályasíkja nem az Egyenlítő síkjában lesz, hanem azzal 29°-os szöget zár be. Így – bár keringési ideje egy napos lesz – nem a még speciálisabb geostacionárius pályát használja. Vagyis a Földről nézve nem látszik majd állni az 55°-os keleti hosszúság felett, hanem ehelyett az égen észak-déli irányban elnyúlt nyolcas alakot ír le.

A pénteki start volt a PSLV számára 1993 óta a 26., egyhuzamban a 22. sikeres. Most az XL jelű változatát használták, ami a legnagyobb teljesítményű konfiguráció.

Ahogy a neve is mutatja, az IRNSS (Indian Regional Navigation Satellite System) nem egy globális navigációs műholdrendszer, mint az amerikai GPS, az orosz GLONASSZ, a kínai Compass vagy az európai Galileo. Nem is közepes magasságú pályákon keringő műholdakon alapul, hanem geoszinkron űreszközökön. Ezek regionális lefedettséget biztosítanak India fölött és az ország közvetlen földrajzi környezetében. Az IRNSS-1B a héttagúra tervezett műholdkonstelláció második tagja. Az első, az IRNSS-1A tavaly július óta működik.

A hét műholdból három kering majd az Egyenlítő síkjában, négy pedig nagyobb hajlásszögű geoszinkron pályán. Ez utóbbi a kategóriába tartozik az elsőként felbocsátott két űreszköz is. (Kép: ISRO)

Az IRNSS teljes kiépítéséhez még hátralevő öt műholdat 2015 közepéig pályára szeretnék állítani. A most felbocsátott, 1,4 tonnás IRNSS-1B tervezett aktív élettartama 10 év. Fedélzetén L- és S-sávú navigációs jeladó, a pontos időjel előállítására rubídium atomóra repül. Az indiaiak független navigációs műholdjainak jelei szabadon hozzáférhetők lesznek a felhasználók számára, de kizárólag az arra feljogosított kormányzati szerveknek plusz szolgáltatásokat is nyújtanak majd. A cél például a tengeri hajók navigációjának, a szárazföldi járműkövetésnek és az autósok helymeghatározásának, a katasztrófa-elhárító szervezetek munkájának segítése, helyzetalapú mobil alkalmazások, földmérés és térképészet – ahogyan a többi működő vagy tervezett navigációs műholdrendszer esetében is.