Néhány hetes késés az indiai rakétával
(Rovat: India a világűrben - 2013.08.21 07:15.)

Augusztus 19-én üzemanyag-szivárgás miatt le kellett fújni a startot, így a hányatott sorsú GSLV rakéta izgalommal várt visszatérésére még várni kell.

A GSLV (Geosynchronous Satellite Launch Vehicle, geoszinkron műholdakat pályára állító hordozóeszköz) India legnagyobb teljesítményű hordozórakétája. Sriharikotában az augusztus 19-én, magyar idő szerint 13:20-kor tervezett startjának visszaszámlálását 74 perccel a felemelkedés előtt meg kellett szakítani. A második fokozat hajtóanyagtartályából ugyanis a hidrazin szivárgását észlelték. A rakétát végül vissza kellett szállítani az szerelőcsarnokba, ahol további vizsgálatokat és javításokat végeznek rajta. A felbocsátandó űreszköz, a GSAT-14 jelű indiai távközlési műhold emiatt várakozásra kényszerül. Pályára állításának új időpontja csak a hiba részletes elemzése után derül majd ki, de technikai okokból legalább egy-két hetes késedelemre lehet számítani.

(Kép: ISRO)

A 49 m magas, háromfokozatú rakéta 2010 óta most először állt volna munkába. Abban az évben egymás után kétszer is balul ütött ki az indítása. A hordozóeszköz eddigi mérlege nem túl fényes: 2001 óta különböző változatainak hét startkísérletéből mindössze kettő járt teljes, egy pedig részleges sikerrel. A 2010-es balesetek nyomán az indiai szakemberek a folyékony hidrogén hajtóanyaggal működő harmadik rakétafokozat átalakítását határozták el. A most elhalasztott, GSLV-D5 jelzésű start lesz az új harmadik fokozat első éles próbája.

Az indiai építésű harmadik fokozat a korábbi változatban használt orosz gyártmányú hajtóművet váltja fel. A 2010. áprilisi bemutatkozása azonban nem sikerült, működése a begyújtást követően gyakorlatilag azonnal le is állt. (2010 decemberében aztán újra orosz készítésű harmadik fokozattal repültek, de akkor más volt a gond: már az első rakétafokozat működése során felrobbant a GSLV.)

Az ország kisebbik, PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) rakétája sokkal megbízhatóbb eszköz, az elmúlt 23 startjával nem volt különösebb gond. A teljes egészében belföldi készítésű (Mk.2 jelölésű) GSLV változat jelentősége abban áll, hogy vele India másoktól teljesen független elérést tudna biztosítani magának a geostacionárius pályákhoz, ahol a hagyományos távközlési holdak üzemelnek, és megnyílna az út komolyabb bolygóközi küldetések előtt is. Jelenleg az ország külföldi hordozóeszközökkel állítja pályára legnagyobb kommunikációs és meteorológiai holdjait, legutóbb épp júliusban egy európai Ariane-5-tel (INSAT-3D).

A GSLV Mk.2 konfiguráció mintegy 2,5 tonnányi tömeget képes geostacionárius átmeneti pályára repíteni, ahonnan a műholdak saját hajtóműveik segítségével tudják elérni a megcélzott 36 ezer km magas körpályát. Az Indiai Űrügynökségnél (ISRO) már fejlesztik a következő, Mk.3 jelzésű variánst, amelynek kapacitását 4 tonnásra tervezik. Ennek szuborbitális tesztrepülése most 2014-re várható.