India a Marshoz?
(Rovat: India a világűrben, Űrszondák a Marsnál - 2013.01.09 07:15.)

A 2013-at beharangozó cikkünkből kimaradt, most bepótoljuk: ha minden jól megy, idén ősszel indulhat az első indiai űrszonda a Mars körüli pályára.

Az egyelőre Mangalyaan néven emlegetett űreszköz (hivatalos elnevezését még nem tudni; a Mangalyaan jelentése Mars-űrszonda, és a Chandrayaan indiai holdszonda nevének analógiájára találták ki) egy PSLV-XL hordozórakétával hagyhatja el a Földet, a tervek szerint idén október közepén. Az Indiai Űrügynökség sriharikotai bázisáról felbocsátandó szonda először Föld körüli pályára áll, majd november 26-án gyorsítják fel akkora sebességre, hogy a Mars felé vehesse az irányt. Mintegy 10 hónapig tartó repülés után, 2014 szeptemberében állna pályára a Mars körül. Mintegy 3 napos periódusú, 370 km és 80 ezer km között változó magasságú, erősen elnyúlt pályán dolgozna.

A Mangalyaan elsősorban egy kísérleti űreszköz lenne, amellyel az indiaiak kipróbálhatnák képességeiket a bolygóközi űreszközök működtetése terén. A legújabb hírek szerint a műszerezettsége szegényesebb lenne, mint korábban remélték: 25 kg helyett csak alig 15 kg jutna a fedélzeti tudományos berendezésekre. Az öt műszer közül a légköri metán mérésére szolgáló Methane Sensor for Mars (3,59 kg) hat perc alatt képes lesz végigpásztázni a teljes Mars-korongot. Korábbi földi és űrszondás megfigyelések arra utalnak, hogy a bolygó légkörében jelen van a metán, ami akár jelenleg is létező életformákra utalhat. Mindenesetre ahogy az eddigi adatok, úgy a metán tényleges eredete is bizonytalan. Az infravörös spektrométer (Thermal Infrared Spectrometer, 4 kg) a Mars felszíni összetételéről nyújt majd információt. A fedélzeti képalkotó berendezés (Mars Colour Camera, 1,4 kg) szállítja a remélhetőleg látványos színes képeket. A Lyman-alfa fotométer (1,5 kg) a bolygó légkörében levő atomos hidrogén után kutat. Végül a 4 kg-os tömegű MENCA (Mars Exospheric Neutral Composition Analyser) a Mars-légkör külső részének összetételét vizsgálja.

Magának az űrszondának a teljes starttömege 1350 kg lesz. Ha sikerül az indiaiaknak a Mars felé elindítani szondájukat, akkor bekerülnek a bolygóközi térbe már kilépett űrnemzetek – USA, Oroszország, Európa, Japán, Kína – elitklubjába. (Az öt űrnagyhatalom közül az első négy már a Marshoz is küldött űreszközt. A kínai Jinghuo-1 mini-űrszonda azonban az orosz Fobosz-Grunt utasaként nem járt sikerrel.) Az indiai startig mindenesetre már nincs sok idő hátra. Ha nem sikerülne időre elkészülni, a következő kedvező indítási ablak csak 2016-ban kínálkozna az indiaiak számára. A fedélzeti műszerek repülő példányait márciusra kell megépíteni. A Mars körüli pályán az energia-ellátást egy 1,4 m × 1,8 m-es, három panelből álló napelemszárnnyal oldják meg, ami 750 W-os teljesítményre lesz képes.

Idén valójában a második indiai holdszonda, a Chandrayaan-2 lett volna soron. Az indiai-orosz együttműködésben folyó programot először 2014-re tolták, majd még jobban visszavetették az orosz Fobosz-Grunt Mars-szonda kudarcával kapcsolatos vizsgálódások. Mint emlékezetes, a Fobosz-Grunt nem tudta elhagyni a Föld körüli pályát és egy idő után megsemmisült a légkörben. Az orosz fél szerint, akik egy holdi leszálló egységet építenek a szondára, a Chandrayaan-2 indítására akár 2016-ig is várni kell még. A második indiai holdszonda többi fontos eleme, például egy rover és a keringő egység Indiában készül. Az indiaiak még távlatibb terveiben egy kisbolygó körül pályára álló és egy üstökös mellett elrepülő űrszonda is szerepel, 2018-as starttal.

Az idén őszi indítási ablakot a Mars felé az amerikai MAVEN űrszonda is kihasználja majd, amellyel ugyancsak a bolygó légkörét fogják behatóan tanulmányozni.