Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Hurrikánok – új nézőpontból
(Rovat: Időjárás és előrejelzése - 2018.12.01 08:15.)

Az európai SMOS műhold eredetileg tudományos céllal készült, de mikrohullámú érzékelőjével mért adatait a trópusi viharok útvonalának előrejelzésére is tudják használni.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Soil Moisture and Ocean Salinity (SMOS) nevű tudományos földmegfigyelő műholdja már 2009 óta dolgozik. Eredeti feladata a szárazföldek felett a talaj nedvességtartalmának, valamint a tengervíz sótartalmának a mérése. Fedélzeti műszere egy L-sávú (1,4 GHz körüli frekvencián dolgozó), az apertúraszintézis elvén működő mikrohullámú sugárzásmérő (Microwave Imaging Radiometer using Aperture Synthesis, MIRAS).


Az ESA SMOS műholdja alacsony Föld körüli pályán. (Fantáziakép: ESA / AOES Medialab)

Már korábban is bebizonyosodott, hogy a SMOS adatait egy sor gyakorlati célra is alkalmazhatják, ami hozzájárult ahhoz, hogy az ESA meghosszabbította a műhold küldetését. Például a sarkvidéki tengereket borító vékony jégtakaró eloszlását is fel tudják vele mérni, segítve a tengeri hajózási útvonalak tervezését. Az elmúlt hetek híreiben gyakran szerepeltek az Észak-Amerikát sújtó hurrikánok és a Csendes-óceán szigetein valamint Ázsia területén pusztító tájfunok. Nyilvánvaló, hogy a trópusi viharok fejlődésének, útvonalának minél pontosabb előrejelzése segítheti a természeti csapásra való felkészülést és végső soron életeket menthet. Épp erre a feladatra lehet bevetni a SMOS-t is.


Az Atlanti-óceán fölött nyugat felé tartó Florence hurrikán alatt a szélsebesség értékei a SMOS mérései alapján, szeptember 10-én. (Kép: Ifremer)

A SMOS a mikrohullámú tartományban a felszín ún. fényességi hőmérsékletét térképezi fel. Ebből az információból következtetnek a kutatók a talaj felső rétegének nedvességtartalmára, illetve a tengervíz sótartalmára. Ez utóbbi esetben a méréseket megnehezíti, ha az erős szél felkorbácsolja az óceánfelszínt. Ami azonban gondot okoz a sókoncentráció meghatározásában, az kapcsolatba hozható a szél erősségével. Vagyis közvetve a tenger fölött uralkodó szélviszonyokról szolgáltatnak adatokat a mikrohullámú műholdas mérések.


A Jebi nevű tájfun a Csendes-óceán fölött. A SMOS szélmérései szeptember 2-ára vonatkoznak. (Kép: Ifremer)

A módszer előnye nyilvánvaló a látható és infravörös tartományban működő földmegfigyelő műholdakhoz képest, hisz azok nem látnak át a felhőzeten. A rádióhullámok számára ez nem jelent akadályt, így közvetlenül a tengerfelszín közelében uralkodó viszonyokról tudósítanak. A kutatók néhány éve már tisztában vannak a SMOS efféle képességével, de mostanra jutottak el abba a fázisban, hogy kipróbálják: a műhold tud-e megbízható, szolgálatszerű módon segítséget nyújtani a hurrikán-előrejelzésekhez. Megvan a remény, hogy ezeket a hagyományos adatokkal kombinálva javítani lehet a számítások pontosságát. Hasonló módon az amerikai SMAP (Soil Moisture Active Passive) méréseit is megpróbálják beépíteni az előrejelző rendszerbe.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019