Műholdakkal a monszun nyomában
(Rovat: Időjárás és előrejelzése - 2016.07.12 07:15.)

Délkelet-Ázsia legjellegzetesebb időjárási-éghajlati jelensége a monszun. Legfontosabb jellemzői a NASA műholdak felvételeiből összeállított animáción követhetők.

A monszunnak nevezett, alapvetően a széljárás évszakos változását, de ezzel összefüggésben a csapadék mennyiségében bekövetkező erőteljes ingadozást is leíró időjárási jelenség a világ számos részén előfordul. Legjellegzetesebben mégis Délkelet-Ázsiában, Indiában és Hátsó-Indiában jelentkezik. A monszunnal együtt járó csapadék fontos víztartalékot jelent az ott élő emberek számára, ilyenkor töltik fel a víztározókat és a monszunhoz igazítják a mezőgazdasági termelést és más emberi tevékenységeket. Ha viszont a monszun idején túl sok a csapadék, az árvizeket és földcsuszamlásokat okozhat.

A NASA Scientific Visualization Studio az amerikai földmegfigyelő műholdak felvételei alapján készítette el a délkelet-ázsiai monszunt és kísérőjelenségeit bemutató animációját. A jelenséget alapvetően az okozza, hogy nyáron a szárazföld erősebben felmelegszik, mint a tenger, így a kontinens fölött a levegő is jobban felforrósodik. Erőteljesebb a felfelé áramlás, ami a tenger felől a hűvösebb, de páradúsabb levegőt a szárazföld felé szívja. Ez okozza az erős csapadékhullást. Ezzel szemben télen a szárazföld jobban kihűl, így a feláramlás a melegebb tenger fölött indul meg, vagyis a levegő a szárazföld irányából a tenger felé áramlik. A jelenség további részleteit az animációból vett képkockákhoz fűzött magyarázat tartalmazza.

A szél és a csapadék évszakos mintázata, a monszun legjellegzetesebben Délkelet-Ázsiában jelentkezik, ezen a területen mutatja be a NASA-műholdak megfigyelései alapján készült animáció a jelenség lefolyását (2014. június 8.).

Az óceánok elpárolgó vize felhőkké kondenzálódik, amelyeket a szél a szárazföld felé sodor, ami heves esőzést okoz a térségben (2014. június 17.).

Az esőzés következtében megnő a talaj nedvességtartalma, ami a zöld színskála szerinti árnyalatai mutatnak (2014. július 2.).

A túl sok csapadék árvizeket okoz (kék-lila színskála) (2014. július 2.).

A heves esőzések a hegyvidéki területeken földcsuszamlásokat okozhatnak (koncentrikus körök) (2014. július 23.). A földcsuszamlások elsősorban a Himalája térségében évente több ezer ember életét követelik.

A nyári (2014. június 8.) és a téli (2015. január 8.) jellemző időjárási helyzet, a szél- és a csapadékviszonyok összehasonlítása.

A monszunt kiváltó nyári (2014. június 19.) és téli (2015. január 19.) hőmérséklet-eloszlás összehasonlítása.

A fentieket folyamatában bemutató teljes animáció itt látható, a végén kitekintéssel a Föld más területeinek hasonló jelenségeire.

A hőmérséklet napi változása különösen szemléletes ezen, a Földet az Északi-sark felől mutató animáción, amely a MERRA légköri modell alapján készült. (Az animációk és az abból vett képek forrása: NASA Scientific Visualization Studio.)