Csapadékfigyelő műhold indult
(Rovat: Időjárás és előrejelzése, Amerikai távérzékelő műholdak , Japán a világűrben - 2014.02.28 07:15.)

Az Egyesült Államokban épült, Japánból állították pályára a víz földi körforgásának kutatására készült űreszközt.

A műhold neve Global Precipitation Measurement Core Observatory, röviden GPM-Core. Tanegashimából egy H-2A hordozórakétával startolt, magyar idő szerint február 27-én 19:37-kor (Japánban ekkor már 28-át mutatott a naptár). A japán és az amerikai űrügynökségek (JAXA és NASA) közös vállalkozásában, a NASA Goddard Űrközpontjában készült űreszköz egy korábbi sikeres együttműködés folytatásának és kiterjesztésének is tekinthető. A TRMM (Tropical Rainfall Measuring Mission) még 1997-ben indult és most is működik. Az új műhold, a GPM-Core pályájának hajlásszöge nagyobb lesz az egyenlítői síkhoz képest (65°), így a trópusi övezeten túl a Föld magasabb szélességei fölött is tud adatokat gyűjteni.

A GPM-Core startja és elképzelt pályára állása, számítógépes animáción. (Film: NASA GSFC)

A műholdon egy két frekvencián működő aktív radar és egy passzív mikrohullámú sugárzásmérő kapott helyet. A cél a csapadék (eső, hó) mennyiségének, területi eloszlásának folyamatos figyelése. A víz globális körforgása bolygónk mindenki által ismert, de részleteiben még mindig kevéssé értett, igen összetett folyamata. Szoros kapcsolatban van a klíma változásával, a szélsőséges időjárási helyzetek (például trópusi ciklonok, özönvízszerű esőzések vagy épp pusztító szárazságok) kialakulásával, az ivóvízkészletek alakulásával.

A GPM valójában egy egész nemzetközi csapadékfigyelő műholdrendszer, amelynek a mostani űreszköz jelenti a „magját”. Segítségével tudják majd kalibrálni a többi műhold méréseit is, hogy azok jól összehasonlítható, egységes minőségű adatokat tartalmazó, hosszú időtávú, mindenki számára hozzáférhető adatbázissá állhassanak össze, amelyben egy-egy földrajzi helyről akár 2-3 óránkénti időbeli felbontással állnak rendelkezésre adatok a csapadékról. Az amerikaiak és japánok mellett a világ más űrügynökségei, így a francia CNES és az indiai ISRO, valamint az amerikai NOAA és az európia EUMETSAT meteorológiai szervezetek is részt vesznek az együttműködésben. Olyan műholdakról van szó, amelyeket nem kifejezetten és kizárólag erre a célra állítottak pályára, de bizonyos méréseik alkalmazhatók a víz körforgásának kutatására.

A GPM programban részt vevő partnerműholdak. (Kép: NASA)

A startbeszámoló végén a teljesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy a GPM-Core hordozórakétája még hét apró japán egyetemi műholdat is magával vitt. Ezek különféle tudományos és technológiai kísérletekre készültek.