Árvíz és talajnedvesség
(Rovat: Időjárás és előrejelzése, Katasztrófák ellen - 2013.06.08 08:15.)

Műholdas mérések szerint a vízzel telített talaj is szerepet játszott a mostani közép-európai nagy árvizek létrejöttében.

Május végén és június elején az Európai Űrügynökség (ESA) SMOS (Soil Moisture and Ocean Salinity) műholdja rekordértékeket mért, ami a talaj felső rétegeiben tárolt víz mennyiségét illeti, főleg Németország területén. Az ilyen típusú adatoknak az időjárási és árvízi előrejelző modellekbe való beépítésén jelenleg is dolgoznak a szekemberek, a most végzett mérések fontos adalékkal szolgálnak a munkához. Az különösebb elemzés nélkül is nyilvánvalónak tűnik, hogy a több évszázados rekordokat megdöntő magas vízállások összefüggésben lehetnek a talaj vízzel való telítettségével. Az esős tavasz után ugyanis a talaj nedvességtartalma a lehető legnagyobb volt, és erre jöttek rá az utóbbi időszak nagy esői. Mivel a talaj már telített volt, nem volt képes elszívni és visszatartani az esővíz egy részét, ami így hirtelen a folyókba jutott.

Az SMOS május 31-én és június 2-án gyűjtött adataiból készült képeken a legnagyobb nedvességratalmú talajok kék színnel látszanak, a kevésbé nedvesek sárgával. A 2009-ben indított SMOS a szárazföldek felett a talaj nedvességtatralmát, a óceánok fölött a tengervíz sótartalmát tudja meghatározni, mikrohullámú tartományban végzett mérésekkel. (Kép: ESA)

Az SMOS által gyűjtött adattípus integrálása az „éles” előrejelzésekbe még a – remélhetőleg nem túl távoli – jövő kérdése. De közben a németországi árvíz elleni védekezés segítése érdekében aktiválták az ilyen katasztrófák esetén érvényes nemzetközi megállapodást (International Charter "Space and Major Disasters"). Ennek értelmében a műholdas távérzékelési adatok (űrfelvételek, vagy a felhős, borult időjárás esetén is használható műholdradaros mérések elemzései) haladéktalanul és ingyen a hatóságok rendelkezésére állnak. Az egyezményt szinte az egész világ műholdüzemeltetői aláírták.