A NASA technoszignatúrákat keres
(Rovat: Idegen civilizációk? - 2020.06.27 08:15.)

A NASA évtizedek óta most először támogat egy kimondottan a SETI-vel kapcsolatos programot. Ennek köszönhetően a hipotetikus idegen civilizációk kutatása a jövőben talán tudományosan elfogadottabb lesz.

Ám lehetnek a dolognak hátulütői is.

A résztvevők a Harvard–Smithsonian Center for Astrophysics (CfA) és a University of Rochester szakembergárdájából kerülnek ki, a cél pedig az, hogy értelmes technológiai tevékenység nyomait keressék idegen bolygókon (már csak azért is itt, mert a program az exobolygó-keresés sikerességét próbálja kihasználni). A tervek között szerepel egy technoszignatúra-könyvtár létrehozása is, amelyet a NASA ADS-e (Astrophysics Data System) mintájára képzelnek el.

A kifejezést először Jill Tarter használta 2007-ben, és a definíció értelmében minden olyan dolog technoszignatúrának számít, amely értelmes lények létére/tevékenységére utal. Tehát amikor a 19. század végén mesterséges csatornákat reméltek észlelni a Marson, az a mai felfogás szerint csakúgy beletartozott a technoszignatrúra-keresésbe, mint mondjuk az idegen eredetű rádiójelek után kutató Ozma-terv a modern SETI kezdeteinél.

Eközben a pályázat nyertesei abból indultak ki, hogy bár az élet számos formában megjelenhet, a természeti törvények és ennek megfelelően a „tudományos alapelvek” mindenütt ugyanazok. Tehát szerintük esélyünk van rá, hogy a saját példánkból kiindulva rábukkanjunk egy idegen civilizáció nyomaira – különösen, ha a rádiójelek vagy lézerimpulzusok mellett olyanok után is kutakodunk, mint „a légkör ipari szennyezése, városi fények... napelemek, megastruktúrák vagy műholdrajok”, mondja a kutatás egyik résztvevője, Avi Loeb. A NASA 2018-as, a témával foglalkozó workshopjának eredményeit összefoglaló kiadvány pedig úgy fogalmaz, hogy „a technoszignatúrák analógok a bioszignatúrákkal” (melyek kutatására az asztrobiológia fókuszál), ám „a bioszignatrúrákkal összehasonlítva” lehetséges, hogy „több helyen találhatjuk meg őket, egyértelműbbek és jobban észlelhetőek nagyobb (akár extragalaktikus) távolságból is”. Értsd: a technoszignatúra-keresés nem csak önmagában fontos, hanem azért is, mert a remények szerint megoldást kínálhatna arra, hogy az asztrobiológia mindeddig a kezdeti optimizmus, a SETI-nél jóval nagyobb tudományos elismertség és az exobolygókhoz fűződő korai remények ellenére sem tudott semmilyen eredményt felmutatni sem a Naprendszeren belül, sem azon kívül.

Bolygó körüli megastruktúra. (A képrészlet forrása)

Abba most ne menjünk bele, hogy eközben a fentebbi, technoszignatúrákkal kapcsolatos érvelés valójában akkor lenne pontos, ha úgy fogalmaznánk, hogy mivel a természeti törvények mindenütt ugyanazok, ezért a technológia is mindenütt szükségképpen ugyanaz kell, hogy legyen. Méghozzá ugyanaz, mint amit már mi is ismerünk vagy legalább el tudunk képzelni (ami meglehetősen erős állítás), és ennek megfelelően léteznek földönkívüli párhuzamok a mi különböző technikai megoldásainkra, melyek léte, lásd például a műholdrajokat vagy a környezetszennyezést, néhány évtizede vagy legfeljebb száz éve még eszünkbe sem jutott.

De a lényeg mindenképpen az, hogy a technoszignatúrák keresése – miként a fentebbiekből már kiderülhetett – valójában csupán annyit jelent, hogy az idegen civilizációk helyett az idegen civilizációk által szándékosan vagy szándéktalanul létrehozott jelek kereséséről beszélünk. Ami azért annyira nem nagy újdonság, hiszen eddig is ez tette ki a SETI jelentős részét. Viszont ennek a megközelítésnek „tudománypolitikai” szempontból komoly előnye, hogy a kutatás pusztán a megnevezésnek (technoszignatúra) köszönhetően az eddigieknél jóval kevésbé lesz a „kuncogási faktornak” kitéve (vagyis annak, hogy tudománytalannak bélyegzik, és esetleg az UFO-lógiával is összekeverik), és így várhatóan könnyebb lesz rá támogatást szerezni is. És ez alapvető fontosságú, ha azt szeretnénk, hogy a mostaninál jobban intézményesüljön, és az eddiginél többen foglalkozzanak vele hivatásszerűen.

Viszont ennek akár komoly ára lehet is lehet hosszabb távon. Mivel maga az elnevezés is kizárólag a kérdés technológiai oldalára fókuszál, a nehéz elméleti kérdések, mi amilyen az idegen értelem, civilizáció léte vagy nem léte és jelentése, a miénktől eltérő fejlődési utak és technológiai megoldások stb., még inkább a perifériára szorulhatnak a SETI-n belül.