Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Skála az üzenetküldés veszélyeiről
(Rovat: Idegen civilizációk?, Élet a Földön kívül? , Álmuk a világűr - 2007.10.08 11:30.)

Hivatalosan is elfogadták a San Marino-skálát, amelynek a segítségével megbecsülhető, hogy egy, a Földről kisugárzott üzenet mennyire árulhatja el a létünket idegen civilizációk számára. A skála bevezetését Almár Iván űrkutató-csillagász javasolta 2005 elején.

Jelenleg is viták folynak a földön kívüli civilizációk kutatásával foglalkozó szakemberek között arról, hogy megengedhető-e az úgynevezett aktív SETI, vagyis az, hogy ne csak keressük a feltételezett idegen civilizációk jeleit, hanem mi is sugározzunk, és ezáltal esetleg lehetővé tegyük, hogy megtaláljanak minket. Ma lényegében két, egymással szemben álló álláspont létezik. Az egyik szerint egy nálunk jóval fejlettebb civilizáció szükségképpen segítőkész is, mert ha nem lenne „jó természetű”, akkor már régen elpusztította volna magát. A másik tábor viszont attól tart, hogy egy ilyen kapcsolatfelvétel ugyanúgy végzetes lehet a számunkra, mint ahogyan az Újvilág civilizációira nézve is végzetes volt az európaikkal való találkozás.

A vita az utóbbi időben azért vált egyre élesebbé, mert immár több cég/szervezet is foglalkozik a világűrbe való üzenetküldéssel (többek között üzleti alapon is), és Almár Iván azért vezette be a San Marino skálát, hogy meg lehessen különböztetni az esetleg veszélyeset a biztosan veszélytelenektől. Ehhez a skála szerint két tényezőt kell figyelembe venni: a kisugárzott jel intenzitását és jellegét. Amennyiben a jel viszonylag erős ugyan, ám az információtartalma alacsony, úgy nem jelent veszélyt; és hasonlóképpen nem jelent veszélyt akkor sem (akármi legyen is a tartalma), ha nem lehet elkülöníteni a háttérzajtól. „Ezért a San Marino-skála két jellemző mennyiség összege: egyik az intenzitás... a másik az üzenet jellegét, illetve tartalmát jellemzi. Mennél nagyobb az összeg (a skála 0-tól 10-ig terjed), annál fontosabb foglalkoznunk az üzenetküldési vagy jeladási kísérlettel”, írja Almár a Ha jövő, akkor világűr című könyvben.


Ami a dolog gyakorlati jelentőségét illeti, ma ez a terület még egyáltalán nincs szabályozva – és az esetek jelentős részben persze nincs is szükség rá, mivel legfeljebb néhány szervezet képes a San Marino skálán magas értéket elérő üzenetet kisugározni. Velük viszont mostantól kezdve le lehet ülni tárgyalni, ugyanis mostantól kezdve számszerűsíthető, hogy melyik adás jelenthet kockázati tényezőt, és melyik nem.

A San Marino skálát a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia SETI Permanent Study Group-ja 2007. szeptember 26-án fogadta el.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020