A Huygens az ESA-t népszerűsítette
(Rovat: Huygens, A Nap és bolygótestvéreink , Európai űrpolitika - 2005.02.01 08:01.)

A Huygens űrszonda leszállásáról szinte valamennyi európai hírújság címoldalon számolt be, az ESA honlapja pedig látogatottsági rekordot döntött.

Csak január 15-én (a leszállás másnapján) 919 ezer látogató 6,8 millió oldalt nézett meg az ESA honlapján. Az adatot azért rögtön pontosítanunk kell, hiszen ha valaki aznap mondjuk tízszer keresett fel mondjuk alkalmanként 5 ESA-oldalt, akkor azt a rendszer 10 látogatóként és összesen 50 oldal megtekintéseként regisztrálja. A TV-n keresztül a világ minden tájáról többmillióan követték nyomon a Titannal kapcsolatos legújabb híreket.

Az adatok szerint a január 14-21 közötti héten 3,636.000 látogató 29,4 millió oldalt tekintett meg, s eközben több mint 6 terabájt adatot töltött le. A csúcsot az a január 15-én megrendezett sajtókonferencia jelentette, ahol a Huygenstől érkezett első képeket mutatták be a kutatók.

Minden idők leglátogatottabb ESA-oldala

A nagy forgalom néhány, de nem súlyos problémát is a felszínre hozott, így például az ESOC (ESA European Space Operations Centre) vezérlőtermének webkameráját új szerverre kellett telepíteni. Ám ami az ESA-honlapok látogatottsági adatainál talán még szembeötlőbb, az a nemzetközi média (tv-k, rádiók, újságok) hallatlan érdeklődése volt. Többszáz interjút készítettek az ESA-kutatókkal a különböző országok riporterei, Japántól az arab világon, az USA-n, Kanadán át égészen Új-Zélandig.

Üröm az örömben, hogy az ESA sajnos továbbra is a NASA után kullog saját tudományos programjainak népszerűsítését illetően. (Érdekes kísérlet lenne végigmenni egy tetszőleges budapesti utcán, arról kérdezve az embereket, milyen űrkutatási hivatalokat ismernek.) Viszont a Huygens űrszonda talán új áttörést jelent ebben. A tudományos felfedezések iránt fogékony emberek a világ minden táján az ESA-ra figyeltek! (Emlékezzünk ellenben a Mars Express sikerére: „némi” túlzással, aki hallott róla, annyit tudott, hogy sikertelen volt a leszállóegység.)

Hogy mennyire tudják hasznosítani az ESA-ban a Huygens leszállását követő napokban szerzett friss tapasztalatokat, hogy mennyire tudja az európai űrkutatás fenntartani a sajtó érdeklődését, hamarosan kiderül. A SMART-1 első európai űrszonda Hold körüli pályáról vizsgálja kísérőnk felszínét. Ez az első európai holdszonda, az első európai ionhajtóművet használó űrszonda, térképezési feladatai kapcsán pedig sokat lehet beszélni az Aurora-programról. Kísérjük figyelemmel a média híradásait!