Leszállás a Titanon: Még hat nap
(Rovat: Huygens, Távoli világok kutatói - 2005.01.08 09:52.)

Cikksorozatunk mai részében röviden bemutatjuk a leszállószondát, megtudjuk, hogy ki volt a névadó, valamint, hogy hogyan lett Huygensből Hughes...

Az európai leszállószonda nevét a Titan felfedezõjérõl, a holland Christiaan Huygens (1629. április 14. - 1695. július 8.) csillagászról kapta. Az európai készítésû leszállóegységet az 1997. októberében indított Cassini ûrszonda juttatta el a Szaturnusz legérdekesebb, ám merõben ismeretlen holdjához, a Titanhoz.

Maga a Titan-leszállóegység, azaz a 2,7 méter átmérőjű Huygens-szonda kagyló alakú külső héja egy magas hőmérsékletek elviselésére tervezett hővédő burok, mely egyben – aerodinamikai kialakításának köszönhetően – fékező szerepet is betölt a hold felső légkörébe zuhanáskor. A burkolaton belül két fő modult találunk, ezek a légkörbe lépést irányító Entry Assembly Modul (mely többek között a fedélzeti számítógépet tartalmazza) és a Descent Module (melyen az ereszkedés során méréseket végző tudományos műszereket helyezték el). A leszállóegység teljes tömege 349 kg, ezen belül a tudományos műszerek össztömege 49 kg.

A Huygens programja még a Magyar Posta érdeklődését is felkeltette, - bár abban végül nem volt sok köszönet...

Az európai űrkutatásról megemlékező, 1991. április 30-án megjelent bélyegpár második, 30 Ft-os darabja akkoriban elég drágának számított (az infláció miatt ma már nincs is olyan küldemény, amit ennyiért kézbesítene a posta...). Amint az a kinagyított ábrán is látszik, a bélyegképen az űrszonda-páros és a Szaturnusz bolygó rajza látható, valamint a szondák hosszú naprendszerbeli útjának vázlata. Akik annak idején örültek a mostanában sajnálatosan ritka szép, űrkutatási témájú bélyeg megjelenésének, azok szomorúan vehették észre, hogy a feliraton Huygens helyett „Hughes” szerepel, s hogy ez a hiba minden szakértő és nem szakértő bizottság tagjai közül senkinek sem szúrt szemet...

Cikksorozatunk vasárnapi epizódjában a Szaturnusz-hold légkörével ismerkedünk meg, szerdai (12-i) epizódjában pedig a Huygens tudományos műszereit tekintjük át.

Cikkünk az ESA Huygens Portálján és az ELTE Szaturnusz Portálján található anyagok felhasználásával készült. Mindkét portált ajánljuk Olvasóink szíves figyelmébe!

Fotók, ábrák: ESA

Folytatjuk...