Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Az amerikai-szovjet holdexpedíciós verseny (3. rész)
(Rovat: Holdraszállás 40 - 2009.08.22 09:00.)

Az 1967-es amerikai és szovjet űrhajós-tragédiák legalább egy évvel visszavetették a két ország űrhajófejlesztését, amelyben ismét automatikus repítések és a szovjet oldalon távirányítású összekapcsolási kísérletek következtek.

Míg a pilóták nélküli szovjet űrhajók távirányítással sikeresen összekapcsolódtak, addig 1968-ban Beregovoj űrhajósnak nem sikerült a két Szojuz összekapcsolása. Az utólagos vizsgálatok és tévéképek azt mutatták, hogy a kozmonauta nem a megfelelő pozícióban akarta az összekapcsolást végrehajtani. A tévedés miatt Beregovoj nem kapott engedélyt több űrrepülésre.

Az 1968-as szovjet Zond űrhajók repülései olyan rémületet váltottak ki az amerikai oldalon, hogy egy eredetileg 1969-re tervezett emberes holdrepülésüket előrehozták 1968-ra. Márciusban a Hold felé repülő Zond-4 űrhajóról két kozmonauta beszélgetését vette az amerikai irányítás. Azt hitték, hogy a szovjetek a Hold felé tartó űrrepüléssel is megelőzték őket. Nagy volt a megkönnyebbülés, amikor kiderítették, hogy csak távközlési kísérlet adását fogták az űrhajóról. A két szovjet űrhajós a földi bunkerből a Zond-4 rádiórendszerén keresztül beszélt kollégáival.


A szovjet Zond-5 holdűrhajó indítása Proton hordozórakétával.

Az amerikai fellélegzés azonban csak rövid ideig tartott. A következő szovjet holdűrhajó próbáján, szeptember közepén már teknősök, rovarok és más biológiai kísérleti alanyok kerülték meg a Holdat. Ez azt jelentette, hogy a Holdhoz először a szovjetek küldtek élőlényeket, akik épségben visszatértek a Földre. Igaz, a leszállás nem egészen a szovjet terveknek megfelelően történt, mert az irányítórendszer hibája miatt a kazahsztáni terület helyett az Indiai-óceánon kötött ki az űrkabin. Itt már várták szovjet hajók és kihalászták, mielőtt illetéktelenek kezébe került volna. Ez persze még mindig szerencsésebb megoldás volt, mint a Zond-4 leszállása. Utóbbi űrkabinját, a Vizcayai-öböl felett a leérés előtt fel kellett robbantani, nehogy idegenek kaparintsák meg az akkor teljesen titkosan kezelt szovjet holdűrhajót.


Az első, élőlényeket a Holdhoz szállító Zond-5 holdűrhajó kihalászása az Indiai-óceánon, 1968. szeptember 27-én.


A Zond-5 által a Holdat megkerülve teknősök érkeztek vissza a Földre. Ezek voltak az első élőlények, amelyek a Holdnál jártak 1968 szeptemberében.

Az amerikai pánikot fokozta az, hogy hírszerzési adatokból tudták, hogy ha a következő Zond automatikus repülése sikerül novemberben, akkor a decemberi indítási ablakban két szovjet űrhajós repült volna a Holdhoz. (Indítási ablaknak nevezzük azokat az időszakokat, amikor egy kiválasztott pályára vagy égitesthez legelőnyösebben, azaz legnagyobb tömeggel lehet startoltatni egy űreszközt.) Az információ hatására szeptemberben váratlan és meglepő bejelentést tettek az amerikaiak: az Apollo űrhajóval három asztronauta decemberben a Holdhoz repül. A Zond holdrepülése azonban nem volt teljesen sikeres, mert a visszatért űrkabin ugyan 16 kilométerre a starthelytől, Bajkonurban földet ért, de meglehetősen összenyomódott a túl kemény leszálláskor. Ennek ellenére néhány épségben lévő kísérleti tartályt és az elkészített színes képeket sikerült a fel nem robbant, de összelapult kabinból kiemelni.

(Folytatjuk!)

Horváth András

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020