H-SPACE, ötödször
(Rovat: Hazai kutatóhelyek és űripar - 2019.03.03 08:15.)

Február utolsó két napján nemzetközi űrkonferenciát rendeztek a Műegyetemen. A kiemelt téma a víz és környezetünk volt.

Az eddig évente megrendezett H-SPACE sorozat 2015-ben kezdődött, a 2019-es konferencia tehát már az ötödik volt. Idén egy rendhagyó „műsorszámmal”, egy szélesebb közönségnek is szánt magyar nyelvű pódiumbeszélgetéssel kezdődött a konferencia a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) központi (K) épületének dísztermében, február 27-én 14 órakor. (Bár a 15 órakor induló szakmai program előadásai angol nyelven folytak és a bemutatott poszterek is angolul készültek, a résztvevők többsége magyar volt.)

A pódiumbeszélgetés egyik apropója az első holdraszállás 50. évfordulója volt, amit nyáron ünneplünk majd. Almár Iván, a konferencia társszervezőjeként is szereplő Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) örökös tiszteletbeli elnöke egy rövid filmrészletet bemutatva emlékezett vissza a korabeli televíziós közvetítésre, aminek során maga is a stúdióban követte az eseményeket. Szóba került, hogy miért maradt abba az Apollo program és hogy miért nem lépett hosszú ideje a Holdra ember – s hogy épp mostanában élénkül meg újra az égitest űrszondákkal való kutatása. Meglehet, hogy az emberiség a Holdat használja majd fel egyfajta „ugródeszkának” a Mars meghódításához.

Erről a témáról Sik András, a MANT alelnöke beszélt, bevallottan kifejezetten optimista hangvételben – a teremben helyet foglaló hallgatóság egy részének látható lelkesedését kiváltva. A beszélgetést moderáló Both Előd, a MANT elnöke – szerepének megfelelően – igyekezett finoman felvenni az „ördög védőügyvédje” szerepét, hogy minél több nézőpontból is bemutathassák a holdi és marsi űrrepülések terveit és az esetleges buktatókat – már amennyire a rendelkezésre álló egy óra erre lehetőséget adott.

Rövid szünetet követően, 15 óra után kezdődött a H-SPACE 2019 hivatalos programja. Először a megnyitókkal, amelyeket Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, Both Előd, valamint Kovács Kálmán, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Egyesült Innovációs és Tudásközpontja igazgatója tartott.

A délutáni szekcióban változatos témákban hangzottak el szakmai előadások, a hidrológiától kezdve az űrcsillagászaton és az Európai Űrügynökség (ESA) Holddal kapcsolatos tervein át az űrtávközlésig. Itt kaptak 1-1 percet a poszterek készítői is, hogy felhívják a hallgatóság figyelmét a kiállított munkájukra. Az előadások és poszterek rövid tartalmi kivonatait a MANT egy kiadványban is megjelentette.

(Fényképek: Trupka Zoltán)

A konferencia második napjára, február 28-ára két szekció maradt, immár a BME I épületében. Először tudományos és technikai előadásokat hallgathattak a résztvevők. Egyebek mellett szó volt a űrben használt magyar sugárdózismérő műszerekről, a Sentinel-1 radaros műholdak adatainak hazai alkalmazásairól és ballonkísérletekről. A záró szekció az oktatásé és ismeretterjesztésé volt, ugyancsak gazdag témakínálattal, az űrtáboról és más diákoknak szóló programoktól kezdve a Mars-rengések vizsgálatába való bekapcsolódás lehetőségéig.

A tervek szerint jövő februárban folytatódik a nemzetközi űrkonferenciák sorozata a BME-n, a H-SPACE 2020-szal.