Mi volt a legérdekesebb 2018-ban?
(Rovat: Hazai kutatóhelyek és űripar, Űrszondák a Marsnál , Űrturisták és magánűrhajók - 2018.12.31 12:15.)

Idén nem az űrügynökségek összefoglalóira voltunk kíváncsiak, hanem megnéztük, hogy önöket, az Űrvilág olvasóit mi érdekelte a legjobban 2018-as híreink közül.

Ha minden igaz, idén a mostanival együtt 501 cikk jelent meg az Űrvilág portálon. A 2018-as népszerűségi lista hatodik helyén egy igazán nyúlfarknyi cikkünk végzett, amelyben egy fontos, a hazai űrtevékenység közeljövőjét bizonyára alapjaiban meghatározó magyar vonatkozású eseményről adtunk hírt: Miniszteri biztos az űrkutatás élén. November 1-jei hatállyal a külgazdasági és külügyminiszter Ferencz Orsolyát nevezte ki az űrkutatásért felelős miniszteri biztossá. A cikkünk iránti felfokozott érdeklődést nyilván az is táplálta, hogy a kinevezés kapcsán a napi sajtóban akkoriban számos írás jelent meg. Ezek egy része sajnálatos tudatlanságról és tájékozatlanságról tett tanúbizonyságot. Világossá vált, hogy a társadalomban még mindig nem tudatosult eléggé, hogy az űrtevékenység az űralkalmazások révén jelen van a mindennapjainkban, hogy a szerény körülmények ellenére a hazai űrszakma milyen sikereket ér el, s hogy az űripar csúcstechnológiai húzóágazat lehet. Annál is keserűbben kellett ezt tapasztalnunk, mert az Űrvilág több mint másfél évtizede pont ez ellen a tájékozatlanság ellen próbál tenni – a jelek szerint sajnos nem elég sikerrel. (De nem adjuk fel!)

Nagy port vert fel október 11-én, hogy a Szojuz-FG hordozórakéta hibájából egy orosz és egy amerikai űrhajós nem tudott eljutni a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az ilyesmi igen szokatlan, orosz emberes űrhajó startjakor vészhelyzet utoljára az 1980-as években volt. A Szojuz MSZ-10 kabinjában a Föld körüli pályára állás helyett kényszerleszállást voltak kénytelenek végrehajtani. Nincs mit csodálkozni azon, hogy a téma olvasóinkat is különösen izgatta: ez a 2018-as hírünk lett az ötödik legnépszerűbb.

A vizsgálatok kiderítették, hogy a Szojuz-FG első fokozatának egyik oldalsó segédrakétája rendellenesen vált le, ez vezetett a Szojuz MSZ-10 sikertelen indításához. (Kép: Roszkoszmosz)

A negyedik helyre futott be az év vége egyik jelentős űrkutatási eseménye, a május óta repülő amerikai InSight űrszonda novemberi sima leszállása a Marsra. Természetesen a történtekkel és a program hátterével több idei cikkünkben is foglalkoztunk, de a népszerűségi verseny nem téma szerint összesített, úgyhogy az InSight cikkek közül az InSight: minden rendben című került fel a népszerűségi lista elejére. (Az InSight iránti érdeklődést jól mutatja, hogy a startról szóló tudósításunk saját jogán is a nyolcadik helyre került az év legnépszerűbb Űrvilág-cikkei között.)

Az InSight robotkarjával azóta már el is helyezték a Mars felszínén a szonda egyik fő műszerét, a bolygó rengéseinek vizsgálatára szánt érzékeny szeizmométert. (Kép: NASA / JPL-Caltech)

Februárban repült először a SpaceX új nagyrakétája. Az esemény – nem utolsósorban Elon Musk űrbe juttatott piros Tesla sportautója révén – nagy médianyilvánosságot kapott. A 2018-as népszerűségi versenyünk képzeletbeli dobogójának harmadik fokára a Falcon Heavy: majdnem tökéletes bemutatkozás! című cikkünk került, amelyben részletesen leírjuk az eseményeket – sőt a Tesla még csak nem is szerepel abban az írásban! (Azért a startról szóló gyorshírünk, benne az autó képével, saját jogán is felkerült a népszerűségi lista hetedik helyére.)

A Falcon Heavy rakéta első példánya február 6-án, amint felemelkedik a floridai Kennedy Űrközpont 39A indítóállásából. (Kép: Brady Kenniston / nasaspaceflight.com)

Késnek az amerikai űrhajók – jelezte címében egy augusztus eleji cikkünk, amely a második legtöbb olvasót érdekelte. Valóban, a NASA megbízásából a SpaceX és a Boeing által fejlesztett, az ISS-re majdan kereskedelmi alapon utasokat szállító amerikai űrhajók a vártnál lassabban készülnek. A jó hír azonban, hogy 2019-ben már bizonyosan olvashatunk tesztjeikről és berepülésükről is.

Talán sokakat meglep, de a legtöbb megtekintést A közeljövő napelemei címmel júliusban megjelent cikkünk vonzotta, amelyben az ESA híre alapján újfajta, a napenergiát 30%-os hatásfokkal elektromos energiává alakító napelemekről volt szó. A hír népszerűsége talán azt is példázza, hogy nevezetes vagy különleges űresemények, tudományos áttörések ide vagy oda, az embereket igenis érdekli az űreredmények gyakorlati hasznosítása. Amikor 16 évvel ezelőtt elindítottuk az Űrvilág hírportált, az volt az egyik legfőbb célunk, hogy bemutassuk, hányféle módon van jelen az űrtevékenység a mindennapi életünkben.

Olvasóinknak sikeres, boldog új évet kívánunk. Térjenek vissza hozzánk 2019-ben is!