Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Lezárult hazánk PECS részvétele
(Rovat: Hazai kutatóhelyek és űripar, Nyereség az országnak - 2018.10.14 07:15.)

Az ESA PECS programja 1999-ben fogant, 2001-ben született, 2003-ban indult, 2007-ben kapcsolt teljes sebességre, 2015-ben véget ért a magyar közreműködés, de az utoljára indított pályázatok 2018-ban zárultak.

A programban való magyar részvétel lezárulása alkalmából a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Űrkutatási Főosztálya október 8-án egész napos konferenciát szervezett. A rendezvényen az Európai Űrügynökséget (ESA) Stephen Philip Airey és Gertrud Talvik, az új, együttműködő és társult tagokkal foglalkozó részleg (New, Cooperating and Associate States Section) vezetője, illetve munkatársa képviselte. Részlegük az ESA-n belül az ipari, szerződéses ügyekkel foglalkozó és jogi igazgatóságon (Directorate of Industry, Procurement and Legal Services) belül működik.

A konferenciát Ferencz Orsolya, hazánk ESA-delegációjának vezetője nyitotta meg és köszöntötte a KKM nevében. Az ESA részéről Gertrud Talvik tartott rövid, bevezető és áttekintő előadást. Ebből megtudhattuk, hogy a PECS program 12 éve alatt 114 szerződést kötöttek magyar kutatóintézetekkel, egyetemekkel és cégekkel, amelyek összege együttesen 20,7 millió eurót tett ki. Ugyancsak elmondta, hogy az összeg felhasználását tekintve a két legjelentősebb tételt a tudományos (53%), illetve a technológiai (19%) programokban való részvételünk jelentette. Az elhangzott számokból arra következtethetünk, hogy Magyarország a PECS program indulása óta mintegy 23 millió euróval járult hozzá a magyar PECS részvételhez (ugyanis az ESA működési költségeihez való hozzájárulás átlagosan mintegy 10% volt). A félreértések elkerülése végett hangsúlyozzuk, hogy ez a 12 év alatti teljes befizetésünk volt. A hozzánk hasonló nagyságú Csehország – igaz immár tíz éve teljes jogú tagként – egyetlen év alatt ennek másfélszeresével vesz részt az ESA programjaiban.


A pódiumon (balról jobbra) Horvai Ferenc levezető elnök, az ESA képviselői, Gertrud Talvik és Stephen Philip Airey, valamint Ferencz Orsolya a magyar ESA-delegáció vezetője. A 26 előadás egyikét Bárczy Tamás (Admatis Kft.) tartja. (Kép: KKM Űrkutatási Főosztály)

A konferencia célja az volt, hogy áttekintést próbáljon adni arról, mire költöttük el a szerződések alapján visszakapott bő 20 millió eurót, illetve mit profitált hazánk a PECS közreműködésből (azon kívül, hogy a PECS előkészítette a teljes jogú tagsághoz vezető utat, de ez nem volt a konferencia témája). Folyosói információk szerint a programot teljes egészében az ESA állította össze, ők választották ki a PECS témavezetők közül azokat, akik bemutathatták eredményeiket. Egyetlen napba, pontosabban nettó 6,5 órába nem kevesebb mint 26 előadást bezsúfolni olyan merész vállalkozás, mint „tizenkilencre lapot húzni”. De sikerült, elsősorban az előadók fegyelmezettségének és Horvai Ferenc levezető elnöknek köszönhetően szinte percnyi pontossággal sikerült a menetrendet tartani.

A program egészéről annyit érdemes elmondani, hogy jó egyensúlyt teremtett a tudományos, az ipari, az alkalmazási és a technológiai projektek között. A válogatás jónak mondható, bár nyilván maradtak ki fontos és érdekes projektek, amelyekről nem hangozhatott el beszámoló, viszont a megjelent témák közül kár lett volna bármelyiket is kihagyni. Ennyi fért bele egy napba. (Aki azonban úgy érzi, hogy méltatlanul nem kapott szót, vagy nem tudott mindent elmondani a rendelkezésre álló 15 perc alatt, az portálunkon vagy az Űrtan Évkönyvben megírhatja, amit nem volt alkalma elmondani.) Örömteli viszont, hogy nagy hangsúlyt kaptak a magyar szempontból kiemelkedően sikeres SURE programban megvalósult projektek. Hiányzott viszont, hogy az ESA nem tartotta fontosnak (vagy talán eszükbe sem jutott?), hogy a rendezvényre elhozza azt a Bernard Zufferey-t, aki a PECS Iroda munkatársaként, majd vezetőjeként az ESA részéről mozgatórugója volt a program lebonyolításának, és aki mindig kiemelt szimpátiával viseltetett hazánk iránt.


A hallgatóság döntő többségét egykori PECS projektek vezetői és közreműködői tették ki. (Kép: KKM Űrkutatási Főosztály)

Cikkünk terjedelme nem teszi lehetővé, hogy minden elhangzott témát megemlítsünk vagy akár az előadók nevét felsoroljuk, válogatni pedig nem lenne illő. Voltak, akik elmerültek a technikai részletekben, de talán azok ragadták meg jobban a rendezvény célját és lényegét, akik azt próbálták bemutatni, mit köszönhetett a hazai űrszakma a PECS programnak. A rohamtempóban lezavart szakmai beszámolók helyett érdemesebb lett volna az igazi sikertörténetekre összpontosítani, azokat kiemelni, esetleg megvitatni. Elhangzott például, hogy egy cég, amelyik a PECS program révén került kapcsolatba az űrtevékenységgel, néhány év alatt eljutott odáig, hogy a gazdasági miniszter felavatta a PECS projektben kipróbált technológián alapuló gyárat. Hangsúlyozni lehetett volna, hogy a PECS projekteknek köszönhetően a magyar eszközök és kísérletek nemcsak a Nemzetközi Űrállomásra, hanem a távoli világűrbe is eljutottak. Az ESA szempontjából is kiemelkedően fontos, világszínvonalú űreszközök elkészítésében vehettek részt a magyar kutatók és mérnökök. Végül, de nem utolsósorban – ha a kelleténél kicsit lassabban is – a PECS-nek köszönhetően eljutottunk az ESA-tagságig. Sajnálatos, hogy idő hiányában, azaz a program zsúfoltsága miatt ezekre az összefüggésekre nem volt lehetőség rámutatni, pedig a KKM számára talán ezek a sikertörténetek ösztönzőbbek (és a magyar űrtevékenység jövője szempontjából hasznosabbak) lettek volna azoknál a technikai részleteknél, amelyek egy részét talán a más területen dolgozó szakemberek sem mindig értettek.

Ezzel a rendezvénnyel mindenesetre megtörtént a PECS program hivatalos, objektív lezárása. Engedtessék meg azonban e sorok írójának, hogy egy tucat (plusz egy kakukktojás/meglepetés további) kép segítségével, személyes emlékei alapján szubjektív visszapillantást adjon a PECS-évekről. Tehát maradjanak velünk, folytatás: holnap!

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018