Jelek a Hold környezetéből
(Rovat: Hazai kutatóhelyek és űripar, Kínai műholdak - 2018.09.19 07:15.)

Több okunk is volt arra, hogy nagyon várjuk a kínai DSLWP szondák startját.

A DSLWP (Discovering the Sky at Longest Wavelength Pathfinder) nevű űreszközök közül kettőt is sikerült a kínaiaknak Hold körüli pályára állítani. Rajtuk rádióamatőrök számára is engedélyezett frekvenciasávban (437 MHz) sugárzó jeladók is működnek.

A földi állomás tesztelése

A SMOG család (-P és -1) műholdjainak tesztelése földi körülmények között pontosan definiált menetrend szerint történik. Rázás, hőkamra, vákuum. Mérhető paraméterek. Nehezebb a helyzet az általuk kibocsátandó jel vételek tesztelésével. Különösen az antenna jelent nagy kihívást. A műholdak követése 8 fokos nyalábbal csak akkor lehet sikeres, ha előzőleg sikerül kalibrálni a követés pontosságát, amihez ismert pozíciójú jelforrás szükséges. A Nap napjainkban csöndes állapotban van, nem kapunk elég jelet (zajt) 437 MHz-en. Marad az optikai hitelesítés, melynek lencséjét hosszú cső formájában látjuk az antennán. Kihelyezett jeladókkal az azimut irányt kalibrálni tudjuk. Mindkét módszerrel hitelesítettük antennánkat. A JAS-2 műhold követése is igazolta módszerünk helyességét. A DSLWP-1, mire ráálltunk volna a vételre, elhallgatott. A kettes számú szonda vezérlésével is küszködtek, de végül sikerült egymásra találnunk.

Jelek 400 ezer kilométerről

A 2 W teljesítmény a Hold körül 200 × 9000 km-es pályán repülő űrszondáról hasonló jelszintet produkál az antennánkban, mint ahogyan ezt a SMOG-tól néhány ezer kilométerről is elvárjuk. A Hold követésének pontosságát a vett jel szintjéből is ellenőrizni tudjuk. Legyen benne az antennánk nyalábjában és elegendően érzékeny legyen a vevőnk a jelek vételéhez. Az 1. ábrán látjuk a Holdra néző antennát. A vízesés ábra vastag csíkja a DSLWP-2 jeleit mutatja.

A 4,5 m-es antennánkkal nem is várhattunk volna jobbat. A követő rendszerünk is jól működött, a közel két órás vétel során nem változott a jel szintje. A vétel az interneten mindenki számára hozzáférhető SDR vevőnkkel történt. Következtetés: a vevőállomásunk jól vizsgázott. A vett telemetria jelek dekódolását időhiány miatt nem tekintettük célnak.

Elektroszmog és a Hold

Több éve küzdünk, hogy műholdas mérésekkel bizonyítani tudjuk a Földünket körülvevő, ember keltette elektroszmog létét. Reméljük, hogy a következő években ezt mérésekkel is sikerül bizonyítanunk. A kínaiak nem vonták kétségbe jelenlétét. Amikor az 1–30 MHz közötti sávban tervezték megfigyelni, milyen jelek érkeznek hozzánk a távoli űrből, fel sem merült bennük a Föld környezetében végrehajtandó mérés. Távolodva a Földtől a legközelebbi „takaró”, amely mögé el lehet bújni, a Hold. Túlsó oldalára nem jutnak földi eredetű jelek. Az ott mért adatokat a szonda tárolja, és amikor „látja” a Földet, leadja. Szép a Föld a fedélzeten lévő kamerával készített képen, melyet a Szaúd-Arábiában fejlesztettek.

DSLWP és a motivált oktatás kapcsolata

Twiggs professzor kockáinál (1 egységes CubeSat) egyenként negyvenötször nagyobbak a kínai űrszondák (a Hold mesterséges holdjai). A fejlesztés alapintézményének a Harbini Műszaki Egyetemet (Harbin Institute of Technology) adják meg. A hivatalos közlemény kiemeli, hogy a fejlesztésben az egyetem hallgatói meghatározó mértékben vettek részt. Ez nem szokatlan, hiszen Japánban és Kínában is nagyon szoros az ipar és az oktatás kapcsolata. Amit nem tudna megoldani a hallgató és/vagy nincs megfelelő háttere az intézménynek, ott belép az ipari segítség. A hallgatónak érezni kell, hogy munkája nagyon fontos a projekt szempontjából. Jellemző, hogy a műholddal kapcsolatot tartó antenna egy „uraság által levetett” Inmarsat rendszerben használt, 2 GHz-re és 437 MHz-re módosított 12 m átmérőjű parabola.

PR mindenhol

A Hold távolságából venni jeleket igazán nagy kihívás. A kínaiak jól érezték, hogy a rádióamatőrök önképzésre hajlamos tömegéből kell biztatni azokat, akiket a nagy távolságból érkező jelek vétele érdekel. A 2 W-os kisugárzott teljesítmény, és okos demodulátor-szoftverekkel kiegészített vevők nagyon kis szinten, egyszerű antennákkal is képesek a rádióamatőrök számára nyitott telemetria jeleket megjeleníteni. Legyen ez akár egy kép is. Száz fölött van számuk, és egyre többen kapnak kedvet. Néhány vételi elrendezés képe itt látható.

A játék még érdekesebb, hiszen megfelelő felkészültséggel az űrszondát válaszra is lehet bírni. Sajnos az első űreszköz feltehetően a Holdba csapódott, megsemmisült. A másodikat azonban sikerült életben tartani. Az érdekes mérések mellett kitűnő reklám a kínai űrkutatásnak.

Dr. Gschwindt András
(a SMOG projekt vezetője)