Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Űrkutatás Napja 2016 (1. rész)
(Rovat: Hazai kutatóhelyek és űripar, Szakmapolitika , Korszerű oktatás - 2016.10.24 13:15.)

Az október 21-én megrendezett esemény első részében az űrmérnök szak hazai bevezetésével foglalkozó beszélgetést tartottak.

Ismét egy pénteki napon, október 21-én rendezte meg a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) az Űrkutatási Napját, az Óbudai Egyetem Tavaszmező utcai campusán. Az épület előtt idén a Stratolab Kft. jóvoltából egy digitális planetárium is a vendégek rendelkezésére állt, ahol egy hét perces lélegzetelállító kisfilmet nézhettek végig az érdeklődők.


A Csillagszekér Planetárium működtetője, a Stratolab Kft. az Űrkutatás Napján írt alá együttműködési megállapodást a MANT-tal.

A rendezvény pár perccel 13 óra után vette kezdetét, egy műhelybeszélgetéssel, ahol több szakértő is nyilatkozott a magyar űrmérnöki szak lehetőségeiről, de a párbeszédbe bármikor csatlakozhattak a nézők soraiból is. A résztvevők először 5-5 percet kaptak, hogy kifejtsék véleményüket, illetve hogy reagáljanak az előttük felszólalók érveire.

Elsőként Solymosi János szólalt fel, aki a BHE Bonn Hungary (HATP űripari platform) képviselőjeként beszélt. Elmondta, hogy ők is és sok más cég is nyitottak a foglalkoztatásra, van igényük az új munkaerőre, amihez pedig természetesen szükségszerű, hogy legyenek képzett dolgozók, hogy legyen oktatás. Magyarországon, a magyar kutatóknak, vállalatoknak el kell érniük egy kritikus szintet, hogy versenybe szállhassanak a világ egyéb űrpiaci részvevőjével.

Őt Rácz Ervin, az Óbudai Egyetem képviselője követte, aki kiemelte, hogy szerinte is feltétlenül szükséges az űrkutatással foglalkozó területek oktatása. Ezen felül kiemelte, hogy több olyan intézet is létezik a villamosmérnöki karon, amelybe be lehetne integrálni az űrkutatást. Ilyen például a Híradástechnika Intézet, Mikroelektronikai és Technológia Intézet, Műszertechnikai és Automatizálási Intézet, vagy a Villamosenergetika Intézet.

Az oktatás után ismét a foglalkoztatói oldal került előtérbe, Bárczy Pál révén, aki az Admatis Kft. (HUNSPACE űripari klaszter) képviselőjeként volt jelen, mely vállalkozás már az űripari versenyben is jelen van. Így ő is pontosan tudja, hogy maga a munka nem merül ki csupán a részletes, szakértői mérnöki tevékenységben, hanem ebben a szférában elengedhetetlen a szabványok betartása, ami hosszas feladat. Természetesen ezek a szabványok nemzetközi szintűek, így a teljesítésük alapfeltétele az angol szaknyelv ismerete. Éppen ezért beszédében azt szorgalmazta, hogy bár magyar képzésről beszélgettek, mégis a legcélravezetőbb egy angol nyelvű oktatás lenne, esetlegesen külsős oktatókkal Európából, hogy a végzett hallgatók egyből piacképes munkavállalók lehessenek.

Ez utóbbi kijelentéssel teljes mértékben egyetértett Lichtenberger János (ELTE), aki hozzátette, hogy ő az oktatást posztgraduális, vagy osztatlan képzésben tudja elképzelni, hiszen a jelenlegi bolognai rendszer nagymértékben megnehezíti egy ilyen összetett terület tanítását. Kiemelte, hogy a nemzetközi szintű oktatás mellett azt is szem előtt kell tartani, hogy a végzett hallgatók később Magyarországon tudjanak maradni. Ehhez szükséges, hogy legyenek rendelkezésre álló munkahelyek, és egy hazahúzó magyar űripar.


Kerekasztal-beszélgetés az űrmérnök szak lehetőségeiről a hazai egyetemi oktatásban. A résztvevők (balról jobbra): Bényei Dániel, Rácz Ervin, Lichtenberger János, Kovács Kálmán, Bárczy Pál, Tari Fruzsina, Kereszturi Ákos, Solymosi János. Moderátor: Bacsárdi László.

A BME képviseletében Kovács Kálmán elmondta, hogy Európában már húsz országban működik űrkutatással kapcsolatos oktatás, így Magyarországnak ki kellene használni az ez által nyújtott lehetőségeket: csereprogramokat alkotni, biztosítani az áthallgatást mind a magyar, mind a külföldi hallgatók számára. Eszerint természetesen a magyarországi képzést is angol nyelven tudja csak elképzelni. Ezen felül hangsúlyozta, hogy az űrkutatás földi céljai – GPS, mobiltelefon – és azok fejlesztései legalább olyan fontosak, mint az űrbéli lehetőségek. Az űrtechnológia egy nagymértékben interdiszciplináris terület, melynek az oktatási struktúráját sem lehetséges szűk keretek közé szorítani.

Kereszturi Ákos az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa azt hangsúlyozta, hogy nem elég csak bólogatnunk arra a kérdésre, hogy kell-e űrmérnök szak Magyarországon. Szükséges átlátnunk a részleteket is. Például azt, hogy egy jól összerakott szak valószínűleg nagy népszerűségnek örvendene a jövőben, hiszen hatalmas lehetőségeket rejt magában. Mégis vigyáznunk kell a munkapiac befogadóképességére. Lehet, hogy jelen pillanatban az ipar, ami kétségkívül főszerepet játszik az űrmérnök szak megalakulásában, még nem áll készen arra, hogy befogadjon ennyi munkavállalót.

Bényei Dániel felé (Space Generation Advisory Council) azonnal egy nehéz kérdést intézett Bacsárdi László: mit gondol, hogy egy hallgatót érdekelne-e egy űrmérnök szak? Egy fiatal, éppen egyetemi évei előtt álló tanuló fejével igyekezett végiggondolni a kérdést, így arra jutott, hogy BSc szinten nem gondolja érdemesnek az oktatást, hiszen akkor a diákok világképe nem olyan nyitott, nehéz elképzelni, hogy például hol fog tudni elhelyezkedni egy ilyen végzettséggel. Viszont ha tegyük fel, hogy egy mérnöki alapszak után dönt úgy valaki, hogy megmérettetné magát az űrtechnológia világában, akkor már belelát a mérnöki szakmába, illetve rendelkezik azokkal az alapokkal, amelyek egy űrmérnök számára elengedhetetlenek.


Az Űrkutatás Napja 2016 hallgatósága az Óbudai Egyetem előadótermében. (Fényképek: Trupka Zoltán)

Végül Tari Fruzsina (NFM Magyar Űrkutatási Iroda) szólalt fel, aki elmondta, hogy az ő véleménye például sokat változott az elmúlt évek alatt. Korábban erre a kérdésre úgy válaszolt volna, hogy a magyarok számára a legpraktikusabb egy ösztöndíjas, külföldi képzés lenne azzal a feltétellel, hogy később hazajönnének a tudásukat kamatoztatni. Ám mostanra azt látja, hogy Magyarország az ESA csatlakozás után olyan komplex célokat tűzött ki maga elé, hogy a hazai oktatás és a szakértők számának megnövelése szükségszerűvé vált hazánkban is. A szakma jelen pillanatban nagyjából 300 emberből álló bázisának duzzasztását olyan keretek között tudja elképzelni, melyben csak egy szűk rétegnek lenne lehetősége például egy űrmérnök szak hallgatására.

Konklúzióként elmondható tehát, hogy a szakértők szerint feltétlenül szükséges, de legalábbis szükséges lesz egy űrmérnök, vagy ahhoz hasonló szak megalkotása Magyarországon. Fontos viszont, hogy a hallgatók csak egy szűk keretének lenne lehetősége ennek hallgatására, csakis angol nyelven és valószínűleg több egyetem, külföldi oktatók közreműködésével.

(Folytatjuk az Űrkutatás Napja 2016 többi eseményével!)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019