H-SPACE 2016
(Rovat: Hazai kutatóhelyek és űripar, A hónap száma - 2016.02.28 08:15.)

Egy sorozat folytatása: február 25-26-án a második nemzetközi konferenciát tartották Budapesten az űrkutatás tudományos, technikai és oktatási vonatkozásairól.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Egyesült Innovációs és Tudásközpontja – együttműködve a Magyar Asztronautikai Társasággal (MANT) – második alkalommal tartott nemzetközi űrkutatási konferenciát a Műegyetemen. A konferencia címe 2nd International Conference on Research, Technology and Education of Space, röviden H-SPACE 2016. Építve a 2015. február 13-án rendezett első H-SPACE 2015 konferencia sikerére, az idei esemény lehetőséget biztosított arra, hogy magyar kutatók tudományos eredményei és az űrtevékenységhez kapcsolódó oktatási, ismeretterjesztési tevékenység széles publicitást kapjon. Napjainkban egyre inkább előtérbe kerülnek a különböző okos megoldások (okos ház, okos város), és ezen vízióhoz elengedhetetlenek azok az alkalmazások, amelyek az űrszegmensre alapoznak. Ezért a konferencia kiemelten foglalkozott azzal, milyen szerep hárulhat a kisműholdakra az űrkutatásban és az űrszolgáltatásokban.

A rendezvényen, amelynek együttműködő szakmai partnere a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT), angol és magyar nyelvű előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők. A konferenciára 11 országból érkeztek résztvevők. Az esemény iránti érdeklődés azt is jelzi, hogy hazánk Európai Űrügynökséghez (ESA) történt tavalyi csatlakozását követően a hazai űrszektor lehetőségei jelentősen bővülnek.

A H-SPACE 2016 konferencia helyszíne a BME I épülete volt. Február 25-én, a megnyitó után a tudományos és ipari szekcióban angol nyelvű előadások hangzottak el hazai és külföldi szakemberektől.

Franco Ongaro, az ESA műszaki és minőségbiztosítási igazgatója, az ESTEC technológiai központ vezetője a konferenciát bevezető előadásában áttekintette az űrügynökség tevékenységét, programjait. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy számos szakterületen várják a fiatal szakembereket.

A szervezők kiemelt figyelmet fordítottak a fiatalokra. A szekcióban doktoranduszok és fiatal kutatók mutathatták be legújabb eredményeiket. Ennek keretében szó volt például a Műegyetemen készülő SMOG-1 nanoműholdról (PocketQube), alacsony pályára tervezett nanoműholdas küldetéssel kapcsolatos tervezési feladatokról, a geomágneses tevékenységnek az ionoszférára gyakorolt hatásáról.

Dudás Levente (BME) az ember keltette elektroszmog világűrből történő vizsgálatára készlő SMOG-1-ről beszél.

Az első napot záró oktatási szekcióban magyar nyelven általános, középiskolai és felsőoktatási módszerek, tapasztalatok, valamint iskolán kívüli képzési és ismeretterjesztési formák kerültek terítékre. Szó esett az EUMETSAT műholdas meteorológiai képzési programjáról (EUMeTrain) és az abban való magyar részvételről, a 10 éves alkalmazott mérnöki tudományok versenyéről (Magyarok a Marson), a diákok tehetséggondozásáról és a 18–35 éves „űrgeneráció” számára szervezett MANT programokról, és az ExoMars program előkészítését szolgáló magyarországi analógia kutatásoktól.

Horváth Zsuzsa (Kosztolányi Dezső Gimnázium) a középiskolások számára szervezett üstökösprojektet mutatta be. (Fényképek: Trupka Zoltán)

Február 26-án délelőtt ismét az angol nyelvű tudományos előadásoké volt a pódium. Két szekcióban hangzottak el előadások. Kezdésképp Richard Jones, a konferencia meghívott előadóinak egyike vezette be a hallgatóságot az átfolyásos kémiai reakciók világába, és ismertette a súlytalanságban végezhető kísérletek megvalósítását célzó SpaceFlow projektet. A további előadások témáiból – a teljesség igénye nélkül, inkább a változatosság érzékeltetésére: kisműholdas programok lehetőségei és kihívásai, szenzorhálózatok tervezése idegen égitestek felszínén, kvantumkommunikáció alacsony pályás műholdakkal, személyzetek pszichológiai állapotának vizsgálata beszédelemzéssel. A H-SPACE 2016 konferencia teljes programja itt olvasható.

Közvetlenül a H-SPACE 2016 konferencia után, február 26-án délután kezdődött és 27-én is folyt az ENSZ támogatásával működő nemzetközi szervezet, az űrkutatás iránt érdeklődő 18–35 év közötti fiatalokat tömörítő Space Generation Advisory Council (SGAC) első európai űrkutatási workshopja, amelynek szintén a BME adott otthont. A European Space Generation Workshop (E-SGW 2016) rendezvényen mintegy 60 fiatal vett részt a kontinens számos országából, akik három munkacsoportba osztva dolgoztak egy-egy ajánláson. Ezeket a rendezvényt követően európai űrkutatási döntéshozókhoz juttatják majd el, és ismertetik az ENSZ Világűrbizottságának ülésén is. A munkacsoportok témái: európai együttműködés kisműholdas programokban, a fiatal és a tapasztalt szakemberek közötti tudásátadás európai szinten, és a fiatal vállalkozók lehetőségei az európai űrszektorban.