Az Obsztanovka kísérlet egy éve (2. rész)
(Rovat: Hazai kutatóhelyek és űripar, , Az űrállomás és kontinensünk - 2014.05.16 07:15.)

A magyar közreműködéssel készített Obsztanovka kísérletet egy éve, űrséta során helyezték üzembe a Nemzetközi Űrállomás (ISS) orosz szegmensének külsején.

(Kép: NASA)

A műszerek üzembe helyezését két orosz űrhajós, Pavel Vinogradov és Roman Romanyenko 2013. április 19-én, egy bő hatórás űrséta során végezte. Ekkor a világűrben felszerelték az Obsztanovka kísérlet szenzorait, valamint a DACU1 és DACU2 (Data Acquisition and Control Unit) adatgyűjtő berendezést az űrállomás külső falára, a megfelelő konténeregységekkel. A világűrben történő szerelés ideje korlátozott volt, mivel egyes műszerek és szenzorok túlhűlhetnek a hőmérséklet stabilizálása nélkül. A szerelés során két órán belül rá kellett kapcsolni a világűrben elhelyezett berendezéseket a fedélzeti tápellátásra, hogy a műszerek és szenzorok hőmérsékletének stabilizálása időben biztosítva legyen.

A földi irányítóközpontban folyamatosan követték az űrhajósok munkáját az űrséta alatt. (Kép: Roszkoszmosz)

A Nemzetközi Űrállomásról a mérési adatokat több különböző adatcsatornán küldik le a Földre. A repülés alatt elvileg három telemetria csatorna áll rendelkezésre. Mivel a csatornakapacitás korlátozott, és ezen a csatornán az űrhajó működésével kapcsolatos alapvető adatok, az űrhajósok egészségi állapotának monitorozásából származó adatok, más kísérletek által előállított adatok továbbítása is történik, az Obsztanovka kísérlettől érkező mérési adatoknak csak kis része küldhető le a központi számítógép telemetria csatornáján.

A BITS nevű csatorna elvileg folyamatosan rendelkezésre áll. Ez egy speciális interfész felület, soros átvitelt biztosít, egyedi fejlesztés eredményeképpen dolgozták ki a hetvenes években. A BITS 628 és 630 MHz-es frekvencián továbbítja az adatokat. A BITS csatorna láthatósága erősen korlátozott, mivel a földi vevőállomások Oroszország területén találhatóak. Az adatátvitel minősége sem folyamatosan jó minőségű. Mintegy három óránként kétszer van 15 perces idejű láthatóság. A láthatóság ideje alatt az űrhajó az északi vagy a déli félteke felett repül. Az északi félteke feletti repülés alatt jó minőségű adatátvitel 5,5–6 percnyi időtartamig, a déli félteke feletti repülés alatt pedig csupán 3,5–4 percig van a láthatóság teljes időtartamán belül. A láthatóság kezdetén és a végéhez közeledve a BITS csatornán az adatátvitel minősége romlik, mivel a földi állomás és az ISS távolsága nagyobb, mint a jó minőségű átvitelt biztosító tartomány távolsága. Ez az átvitel kezdetekor és a befejezésekor hibákat eredményezhet az adatokban.

A telemetria csatornákon leérkező adatokat folyamatosan kiértékelik a csoportokban résztvevő kutatók, de az adatátviteli csatornák korlátozott kapacitása miatt cserélhető merevlemezen (HDD) az űrhajósok hozzák le a mért adatokat. Az első HDD csere megtörtént és hamarosan a Földre érkeznek a mért adatok.

A Progressz teherűrhajón az ISS-re történő szállítás közben ilyen konténerben tárolják a HDD-t.

Dr. Nagy János
MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont