Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Roósz András Széchenyi-díjas
(Rovat: Hazai kutatóhelyek és űripar - 2014.03.16 15:45.)

A magyar kohászat és fémesanyag-tudomány, ezen belül a magyar űranyagtudomány területén folytatott, több mint négy évtizedes kutatói és oktatói tevékenységéért tüntették ki Roósz Andrást.

„Óriási öröm számomra a díj, mert egy élet munkáját ismeri el, nemcsak az enyémet, hanem a környezetemét is, hiszen az oktatáshoz, a kutatáshoz partnerek kellenek, akik lehetővé tették az eredményeket” – mondta az MTI-nek Roósz András kohómérnök, anyagkutató abból az alkalomból, hogy Széchenyi-díjjal tüntették ki.

Az elismerést a magyar kohászat és fémes anyagtudomány, ezen belül a magyar űranyagtudomány területén folytatott, nemzetközileg is jelentős, több mint négy évtizedes kutatói és oktatói tevékenységéért ítélték oda az akadémikusnak.


(Kép: kormany.hu)

Az MTI kérdésére így fogalmazott: „Pályám két szakaszára tekintek vissza a legszívesebben. Az egyik az a munka, mely a magyar-orosz űrrepülés idején végzett űranyagtudományi kísérletekhez vezetett. A Miskolci Egyetemen az 1970-es évektől kutattuk a fémolvadékok megdermedését. Fuchs Erik professzor úr vezetésével készítettünk elő egy kísérletsorozatot – a Bealuca néven ismertté vált anyagtechnológiai kísérleteket –, melyeket aztán a fent lévő űrszemélyzet hajtott végre, és mi értékeltük ki idelent”

„Személyesen ismerhettem a két asztronautát, Farkas Bertalant és a nemrég elhunyt Valerij Kubaszovot. Mondhatom, hogy jelentős részem volt a munkában, óriási dolog volt ez akkor egy fiatal mérnöknek” – emlékezett vissza az akadémikus.

Elmondta: ez a munka vezetett oda, hogy pár év múlva kikerült Stuttgartba, majd Darmstadtba, és tizenegy éven keresztül dolgozott először a Max Planck Intézetben, majd a Stuttgarti Egyetemen.

„Egy évben három-négy hónapot voltam kint, egyébként itthon oktattam és kutattam. Ötvözetrendszerek kristályosodásával, a folyamat szimulációjával, a szimulációk kísérleti ellenőrzésével foglalkoztam, amivel előtte itthon is. Nagyjából ez az, ami végigvonul az életemen, hazatérve itthon is folytattam, közben kint is, Magyarországon is számos doktoranduszom volt a témában” – tette hozzá a tudós.

„Ez a tizenegy év tette lehetővé, hogy a nemzetközi tudományos világba bekerülhettem, nagyon sok külföldi tudóst megismerhettem. Mégsem a tudományos eredményeimet tekintem pályám legnagyobb sikerének. Talán inkább azt, hogy sikerült a Miskolci Egyetemen egy olyan fiatal csapatot összehozni, amely átvette, átveszi azt a tevékenységet, amit folytattam” – mesélte Roósz András.

Jelenleg amellett, hogy főállású egyetemi tanárként dolgozik, az egyetem és a tudományos akadémia közös kutatócsoportjában is tevékenykedik, mely amorf fémekkel foglalkozik. „Nagyon izgalmas területe ez az anyagkutatásnak: olyan szerkezeteket hozunk létre a fémek ötvözeteiből, melyek nem kristályosak, hanem összevissza találhatók bennük az atomok, szemben a megszokott fémes anyagainkkal, ahol nagyon szép rend van. Ezeknek az anyagoknak a különleges tulajdonságait vizsgáljuk” – fűzte hozzá a kutató. (Forrás: MTI)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018