Űrkutatás Napja
(Rovat: Hazai kutatóhelyek és űripar, Nyereség az országnak , Álmuk a világűr - 2013.10.19 10:00.)

Képes beszámoló a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) tegnapi székesfehérvári rendezvényéről.

Az október 18-án délelőtt 10 órára az Óbudai Egyetem Alba Regia Egyetemi Központjába (AREK) meghirdetett egész napos űrkutatási ismeretterjesztő és szakmai rendezvényre zsúfolásig megtelt a nagy előadóterem. A program kis késéssel, Györök Györgynek, a házigazda AREK főigazgatójának üdvözlő szavaival és Kovács Kálmánnak, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont igazgatójának a köszöntőjével indult.

Rögtön ezután következett a Nők a Tudományban Egyesület (NATE) és a MANT által közösen, most először meghirdetett Nők a Tudományban Kiválósági Díjának átadása. Az űrkutatással foglalkozó, 35 év alatti hölgy pályázók közül a háromtagú zsűri Orgel Csillát javasolta a díjra, akinek szakterülete a planetológia, ezen belül is a Mars bolygó kutatása.

Orgel Csilla (jobbra) átveszi a díjat Groó Dórától, a NATE elnökétől. Balra a délelőtti ülést vezető Kovács Kálmán, a háttérben Bacsárdi László, a MANT főtitkára.

Az előadások sorát ugyancsak egy hölgy, a Nők a Tudományban Kiválósági Díjért folyó versenyben negyedmagával elismerő oklevelet is kapott Tari Fruzsina nyitotta. Van-e kapcsolat a világűrjog és a Földtől mért távolság között? című előadásából megtudhattuk, hogy bár a világűrjog kezdetben közjogi területen fejlődött ki, a magánjogi vonatkozásai manapság egyre inkább előtérbe kerülnek. Utána Apáthy István próbálta 20 percben összefoglalni, hogy eddig milyen magyar eszközök jártak már a világűrben. Ez teljes részletességgel lehetetlen vállalkozás, hiszen a listán az elmúlt több mint 40 év alatt 130-nál is több tétel gyűlt össze.

Horváth Gyula a Föld körüli pályán már 600-nál is több napja zökkenőmentesen működő első magyar műhold, a Masat-1 készítéséről, felbocsátásáról, működéséről, nemzetközi sikeréről, és a fejlesztőknek a jövőre vonatkozó terveiről beszélt. A szünet előtti utolsó előadást Almár Iván tartotta, 26 gondolatébresztő pontban összefoglalva azt, hogy jelenleg az emberiség mit tud és mit nem tud a földi élet és intelligencia eredetének és túlélésének kozmikus feltételeiről.

A szünetben a szendvicsebéd előtt nyílt meg hivatalosan is a MANT A világűr emberközelben című vándorkiállítása. A résztvevőknek elsőként volt alkalmuk megtekinteni az újonnan elkészült posztereket. A kiállítás anyagához, az egyes tematikus tablókhoz kapcsolódóan további kiegészítő információ érhető el a MANT honlapján.

Sik András, a MANT főtitkárhelyettese (balra), aki a kiállítás tablóinak elkészítését koordinálta, ünnepélyesen megnyitja a vándorkiállítást. Az űrtevékenységet bemutató tíz látványos, színes tablóhoz a Masat-1 öt, hasonlóan szép posztere társul. A vándorkiállítás október 19. és november 3. között a székesfehérvári Alba Plaza bevásárlóközpontban lesz látható. Utána előre láthatólag Sopronban (2013. december elején), Szegeden (2014. február elején), Miskolcon (2014. március végén) és Balatonfüreden (2014. május közepén) is megtekinthető lesz.

Az ismeretterjesztő program második félidejében az érdeklődők változatos témákban hallgathattak előadásokat. Bacsárdi László a MANT tevékenységét ismertette és az egyesület programjaira hívta fel a figyelmet. Sik András bemutatta napjaink nagy „űrsztárja”, a NASA önjáró marsi laboratóriuma, a Curiosity útját, működését, és eddig elért legfőbb tudományos eredményeit. Both Előd Kozmikus katasztrófák árnyékában címmel beszélt arról, hogy a Földet kívülről milyen lehetséges veszélyek, kisbolygó-becsapódások fenyegethetik, és hogyan állunk a veszélyforrások felderítésével, az esetleges védekezési lehetőségekkel. Frey Sándor a töretlenül fejlődő, napjainkban egyre több híradásban szereplő kínai űrkutatásról beszélt, az emberes űrprogramoktól kezdve az űrtevékenység különféle alkalmazásaiig. Végül Horváth András a most szolgálatban levő, illetve a fejlesztés alatt álló orosz hordozórakétákról, az orosz starthelyekről, Oroszország űrprogramjairól tartott összefoglalót.

Rövid szünet után megkezdődött az ESA-csatlakozás és a magyar űripar jövője címmel a hazai űrszakembereknek szervezett (de minden érdeklődő számára nyilvános) munkamegbeszélés, amit Solymosi János, a MANT elnöke vezetett.

A workshop elején a nagy érdeklődés miatt a terembe pótszékeket kellett vinni.

A megbeszélés különös aktualitását adta, hogy új lendületet látszik venni az Európai Űrügynökséghez (ESA) való csatlakozásunk folyamata. Both Előd a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részéről beszámolt arról, hogy az idén novemberben lejáró PECS előcsatlakozási egyezményünk második periódusát sikerül legfeljebb két további évvel kitolni. Így nyugodtan lefolytathatjuk a Magyarország teljes jogú tagságát célzó tárgyalásokat az ESA-val.

Bárczy Pál a Magyar Űripari Klaszter (HUNSPACE) képviseletében röviden beszámolt a napokban Budapesten tartott nemzetközi tanácskozásról, ahol többek közt a térségükből már ESA-tag Csehország, Románia és Lengyelország szakemberei beszéltek gyakorlati tapasztalataikról. Bárczy Pál hangsúlyozta, hogy az űripar átgondolt fejlesztése azért fontos, mert a nemzetközi adatok azt mutatják: már nem is hosszú időtávon minden befektetett euró nyomán legalább háromszoros megtérülésre számíthatunk.

Az űripar és űrtevékenység hazai szereplőit összefogó másik két szervezet közül a Magyar Térinformatikai Társaságot (HUNAGI) Remetey-Fülöp Gábor mutatta be.

A Magyar Repülő- és Űripari Technológiai Platform (HATP) képviseletében Solymosi János beszélt. (Fényképek: Both Előd, Sándor Karola)

Az bevezető előadásokat követő vita jócskán elhúzódott, így este 7 óra is elmúlt, mire véget ért a sikeres Űrkutatás Napja.

A rendezvény a Hétköznapi Tudomány projekt – TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0058 támogatásával valósult meg.