Nemzetközi űrdozimetriai értekezlet volt Budapesten
(Rovat: Hazai kutatóhelyek és űripar, Az űrállomás és kontinensünk - 2013.09.11 07:15.)

2013. szeptember 3-5. között – 15 év elteltével – ismét Budapest adott otthont a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén folyó sugárdózis-kutatásokkal foglalkozó munkaértekezletnek. Az ötven résztvevő között volt az első svéd űrhajós, Christer Fuglesang is.

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén kozmikus sugárzási és dozimetriai méréseket, valamint ezzel kapcsolatosan számításokat, földi kísérleteket, kalibrációt és nemzetközi összeméréseket végző kutatócsoportok 1996 óta évente munkaértekezleten gyűlnek össze, hogy eredményeiket, tapasztalataikat egymással megosszák, valamint egymással további együttműködéseket segítsenek elő. A Workshop on Radiation Monitoring for the ISS (WRMISS) rendezvényen 13 ország 50 kutatója, többek között a NASA, az ESA, a japán JAXA, az orosz Enyergia vállalat, a Német Légi és Űrrepülési Központ (DLR) szakemberei is képviseltették magukat. A Nemzetközi Űrállomáson folyó mérések mellett a Mars felszínén a Curiosity rover RAD műszerével végzett mérések eredményeiről is tájékozódhattak a résztvevők. A hazai szakemberek nemzetközi szintű elismerését jelzi, hogy 1998 után immáron második alkalommal lett Budapest a rendezvény házigazdája.

A 18. WRMISS munkaértekezlet résztvevői, Budapest, 2013. szeptember 3-5.

A résztvevők között volt az első svéd űrhajós, Christer Fuglesang is, aki 2006-ban és 2009-ben járt a világűrben, mindkétszer a Discovery űrsikló fedélzetén (STS-116 és STS-128 küldetés). Christer Fuglesang egyébként az EUROMIR 95 küldetés során Thomas Reiter tartaléka volt, és így a Pille dózismérő rendszer használatára akkor őt is kiképezték.

Apáthy István (balra) mutatja meg Christer Fuglesang svéd űrhajósnak (jobbra) a Pille használatát. (Kép: MTA EK)

Christer Fuglesang a 18. WRMISS munkaértekezleten Budapesten. A hírt az űrhajós saját Twitter oldalán is megosztotta. (Kép: MTA EK)

A 18. WRMISS munkaértekezlet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpont (EK) szervezésében, az MTA támogatásával valósult meg.

Hirn Attila
MTA EK