Magyar kísérlet az ESA REXUS rakétaprogramjában
(Rovat: Hazai kutatóhelyek és űripar, Korszerű oktatás - 2012.04.06 07:15.)

Idén elsőként magyar hallgatói csoport is fejleszt tudományos kísérletet a Német Légügyi és Űrkutatási Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrkutatási Bizottság (SNSB) által szervezett REXUS (Rocket EXperiment for University Students) rakétaprogram keretében.

A REXUS rakéták egyfokozatú, szilárd hajtóanyagú Improved Orion hajtóművel repülnek. A 290 kg tömegű hajtóanyaggal feltöltött rakéta összesen 40 kg-nyi hasznos tömeget tud felemelni. Az hajtómű az indítást követő 25 másodpercig biztosít tolóerőt, a gyorsulás maximális értéke elérheti 20g-t. A repülés időtartama mindössze 10 perc, a pálya apogeuma (földtávoli pontja) 100 km-es magasságra becsülhető.

A REXUS rakéta és repülési profilja.

A Gekko kísérlettel a középső légkör ionösszetételét fogjuk vizsgálni a rakéta külső falára szerelt két Gerdien kondenzátorral (a csapat neve is ebből származik). A kondenzátorok egy cső formájú külső elektródából, valamint egy, a tengely mentén elhelyezett belső elektródából állnak. A kondenzátorokon átáramló levegőből az elektródára kapcsolt megfelelő feszültséggel lehet a különböző tömegű ionokat befogni. Ezek koncentrációjából a légkörben jelen levő vízgőz és különböző szennyezőanyagok mennyiségére és eloszlására lehet következtetni.

A Gekko csoport tagjai az Esrange Space Centerben.

A REXUS 13/14 program 2011 decemberében kezdődött; jelenleg a fejlesztés első szakasza lezárult. A fejlesztő csoportok diákjai, köztük a Gekko csapat 4 tagja február végén egyeztették az előzetes terveket a szakértőkkel Svédország északi részén, az Esrange Space Centerben rendezett PDR-on (Preliminary Design Review). A PDR-ral egybekötve a hallgatói csoportok egy hét alatt sok, az űrkutatást általában, és kifejezetten a REXUS/BEXUS programot érintő érdekes előadást hallgattak meg.

A Gekko kísérlet fontos fejlesztési lépéseiről és eredményeiről a továbbiakban is beszámolunk az Űrvilágon. A REXUS/BEXUS programról bővebben a www.rexusbexus.net oldalon, a Gekko csoportról pedig a lab708.mht.bme.hu/gekko oldalon olvashatnak. A kísérlet a Magyar Űrkutatási Iroda támogatásával, PECS program keretében valósul meg.

Váradi Zsolt