A Copernicus a médiában
(Rovat: GMES - Copernicus, Környezetünk védelme , Időjárás és előrejelzése - 2019.08.26 06:15.)

Az elmúlt nyári időszakban számos olyan környezeti vonatkozású esemény történt bolygónkon, amelyeknél nagy figyelmet kaptak az európai földmegfigyelési program műholdas adatai, eredményei.

Az Európai Unió tematikus honlapján ezekből gyűjtöttek össze egy csokorra valót.

A sort az Európában tapasztalható június végi, majd július végi hőhullámokkal kezdik. A kontinens jelentős részén extrém magas hőmérsékleteket mértek, régi meteorológiai rekordok dőltek meg. A hőhullámok ideje alatt a Copernicus klímaváltozási szolgáltatása (Copernicus Climate Change Service, C3S) folyamatosan vizsgálta a hőmérsékleti trendeket és az időjárási jelenség hatását. Az adatok nagy visszhangot váltottak ki, a C3S júliusi jelentését – amelyből kiderült, hogy az idei év júniusa volt a legforróbb, mióta a meteorológiai adatokat feljegyzik – széles körben idézték. A rá következő hónap, 2019. júliusa is különlegesnek bizonyult, végül alig maradt el a valaha megélt legmelegebb hónaptól.

A Copernicus program hivatalos Twitter-oldalán egy május közepi és egy júliusi Sentinel-3 műholdkép összehasonlításával szemléltették a forróság és az aszály hatását a növényzetre Franciaországban és Spanyolországban.

A példátlan mértékű grönlandi jégolvadás sem kerülte el a média figyelmét. A nyári második, júliusi hőhullám végén a megszokottnál jóval melegebb levegő érte el a szigetet, aminek következtében a július 30. és augusztus 3. közötti rövid időszakban a jégtakaróból a becslések szerint 55 milliárd tonna vált vízzé. Ez az érték nem kevesebb 40 milliárddal haladja meg az 1981 és 2010 között évek átlagát. Mindez azután következett, hogy már a júniusi meleg hatására is felgyorsult a jég olvadása, amint arról nemrég mi is beszámoltunk egyik cikkünkben.

Az idei grönlandi jégolvadás mértékének (piros görbe) összehasonlítása a sokéves átlaggal (kék szaggatott görbe). (Kép: NSIDC / Thomas Mote, University of Georgia)

A magas hőmérsékletektől nem függetlenül, július elejétől egyre több kiterjedt erdőtűzről érkeztek hírek, elsősorban Szibériából, ahol több helyszínen egy időben Belgium teljes területével összemérhető területeken kapott lángra a növényzet. A tüzeket, a füstöt és a pusztítást a Copernicus program Sentinel műholdjaitól származó képekkel szemléltették.

A látványos médiamegjelenéseken túl a Copernicus légkörfigyelő szolgáltatása (Copernicus Atmosphere Monitoring Service, CAMS) több mint 100 helyszínen követte a sarkkör környezetében az erdőtüzek alakulását, megbecsülve és szinte valós időben publikálva például a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségét. A katasztrófahelyzetekben aktív szolgáltatás (Copernicus Emergency Management Service, EMS) pedig gyűjtötte, térképre vitte a műholdas távérzékeléssel szerzett információt a tüzek helyéről, kiterjedéséről és intenzitásáról.

A Copernicus EMS Twitter-bejegyzése Sentinel-2 műholdképeken mutatja a szibériai erdőtüzeket. A témával július végén a Sentinel blog is foglalkozott.

Bár kevesebb médiafigyelmet kapott, de ugyancsak fontos nyári fejlemény, hogy az Egyesült Államok egyik szövetségi ügynöksége, a part menti vizekkel foglalkozó NCCOS (National Centers for Coastal Ocean Science) elkezdett Sentinel műholdas adatokat használni az Erie-tó algavirágzásának vizsgálatára. Elemzéseiket napi frissítéssel teszik közzé honlapjukon.

Aki szeretne gyakori, naprakész információhoz jutni az európai földmegfigyelési program újdonságairól, hasznos alkalmazásairól, annak a Copernicus program honlapján ajánják a közösségi médiában (Twitter, Instagram, Facebook) létrehozott csatornák követését.