Sentinel-1 Indiában
(Rovat: GMES - Copernicus, Mezőgazdaság , Katasztrófák ellen - 2017.08.28 14:15.)

„Műholdas segítséggel” hamarabb jutnak a kártérítési összeghez az aszálykárosult rizstermelők Indiában.

Az országban elsőként a déli Tamilnádu (Tamil Nadu) állam kormányzati szervei támaszkodnak műholdas távérzékeléssel gyűjtött adatokra, amikor az aszálykárok kifizetéséről döntenek. Mondani sem kell, hogy a természeti csapás által sújtott földeken gazdálkodók számára nem csak a pénzügyi segítség, hanem annak a gyors megérkezése is létfontosságú.

Tamilnádu a hatalmas ország 29 államának egyike, fővárosa Csennai (Chennai, régebbi nevén Madras). Az állam lakosainak száma 68 millió körüli, közülük nem kevesebb mint egymillió ember foglalkozik rizstermesztéssel. Most az elmúl 140 éve legnagyobb szárazsága tombol. A rizsföldek számára túl kevés a víz, ennek az alapvető élelmiszernek a terméshozama drasztikusan lecsökken, ami nyomort és elégedetlenséget szül.

Az európai Copernicus földmegfigyelő program adatai, amelyek világszerte bárki számára ingyenesen hozzáférhetők, némi segítséget tudnak nyújtani ebben a helyzetben is. A mezőgazdasági károkat biztosító indiai társaságnál (Agricultural Insurance Company of India) a radaros Sentinel-1 műholdaktól származó információ alapján a megszokottnál sokkal gyorsabban, objektív és átlátható módon meg tudják becsülni, hogy egy-egy adott területen mekkora a terméskiesés. Így eddig már több mint 200 ezer termelő juthatott kártérítéshez. A kárbecslés mellett arra is használják a távérzékelési módszert, hogy a betakarítás után meg tudják becsülni a rizs adott évi terméshozamát.

A Sentinel-1 adatokból készített 2016-os térkép a rizstermelő vidékeket mutatja a dél-indiai Tamilnádu államban. Világoskék és lila színezésűek a megművelt rizsföldek, zöld különböző árnyalatai erdővel borított vidékeket jelölnek. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2016 / RIICE / TNAU)

Miért a radaros méréseket végző Sentinel-1 műholdak adatait alkalmazzák? Az optikai műholdfelvételek készítéséhez felhőmentes időre van szükség, ami a trópusi és szubtrópusi területeken azt jelenti, hogy távolról sem minden áthaladáskor lehet a felszínt látni a világűrből. Másrészt a radaros műholdaknak nincs szükségük napfényre a képalkotáshoz. Akár éjszaka is tudnak dolgozni, ugyanis aktív távérzékelést végeznek: a felszín leképezéséhez a radarhullámokat maguk bocsátják ki, s a visszaszórt jeleket detektálják.

Az államban az átlagos hektáronkénti rizshozam 3,5–5 tonna között szokott változni. Ezen a térképen a 2016–2017-es szezon várható terméshozamai láthatók a Sentinel-1 adataiból becsülve. A színkódolás alapján az értékek szokatlanul alacsonyak, egyes helyeken (pirossal jelölve) egyáltalán nincs termés. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2016 / RIICE / TNAU)

A Sentinel-1 radarképek és a rizs terméshozama modellezésének kombinálásával egy német–svájci program (Remote-Sensing based Information and Insurance for Crops in Emerging Economies initiative, RIICE) foglalkozik. Az ő eljárásukat alkalmazzák Indiában is. A rizs radarműholdas adatokon nyugvó termésbecslését a Sentinel-1A/B műholdpáros által garantált sűrű visszatérési idők, a Copernicis Sentinel adatok jó minősége, gyors és könnyű elérhetősége tette szolgálatszerűen alkalmazhatóvá a gyakorlatban. (Forrás: Sentinel blog)