Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Összevont ESA Bulletin
(Rovat: GMES - Copernicus, Az Űrállomás és kontinensünk , ExoMars - 2017.02.12 08:15.)

Végre megjelentek az ESA Bulletin új, újabb és legújabb számai – egy kötetben a négy 2016-os beszámoló, közelebbről a 165., a 166., a 167. és a 168. szám.

A kiadók régi trükkje, hogy a bármilyen okból felhalmozódott csúszást összevont számmal lehet orvosolni. Nem elegáns, de praktikus megoldás. Különösen akkor praktikus, ha a terjedelem nem az összevonásra került számok terjedelmének összege – így van ez most is. A Bulletin az utóbbi időben 66 oldalon jelent meg, a négy tavalyi szám együtt „vaskos” 100 oldalas kötetet eredményezett. Azért ennyi, mert a 2016. I. negyedévi beszámolókötethez egyszerűen hozzátették az utolsó blokk aktualizált változatát. Így most a 40–65. oldalak között a futó ESA programok áttekintése a 2016. februári helyzetnek megfelelően olvasható (történészek számára kincsesbánya), majd a 66. oldaltól ugyanez az összeállítás megismétlődik, októberre aktualizálva. Ügyes. De panaszkodni kár, elvégre ingyenes kiadványról van szó. Ráadásul a színvonal, a tartalom éppúgy, mint a küllem, a megszokott: kiváló.


(Kép: ESA)

A kiadvány érdemi részét a szokásos módon négy nagy cikk alkotja. Az első a Sentinel–3A (tavaly) februári startja alkalmából áttekintést ad a Copernicus programról, különös tekintettel a Sentinel–3 műholdak nyújtotta új alkalmazási lehetőségekről az óceánok és a szárazföldek vizsgálatában. A következő cikk Thomas Pesquet francia ESA-űrhajóst és az ISS-en jelenleg is folyó tudományos programját, a Proxima küldetést mutatja be. A harmadik cikkben megemlékeznek az Esrange Űrközpont megnyitásának 50. évfordulójáról. A létesítmény Svédország északi részén, Kiruna közelében 1966. szeptember 24-e óta működik, jelenleg légköri szondázó rakétákat indító és kutatóközpontként (Esrange sounding rocket range and research centre). Az elmúlt fél évszázadban 550 rakétát indítottak és 520 légköri kutatóballont engedtek a magasba (ezeken az elmúlt években több alkalommal magyar diákkísérletek is helyet kaptak), valamint a műholdak adásait vevő földi állomás is működik az intézményben. Terveik között kis műholdak indítására alkalmas állás kiépítése is szerepel.


A MASER–11 kutatórakéta indítása Kirunából 2008-ban. A 6 és fél percig tartó súlytalanságban folyadékfizikai kísérleteket végeztek. A későbbi, hasonló MASER–13 projektben magyar kutatók is részt vettek. (Kép: Swedish Space Corporation, Anders Åberg, SSC/RFN)


Az ESA Kiruna közelében lévő követőállomása a 13 és 15 méteres antennákkal, amelyek többek közt a CryoSat-2, az Integral, a Swarm és a Sentinel műholdakat követik. (Kép: ESA)

Végül, de nem utolsósorban a negyedik cikk az ExoMars küldetéssel foglalkozik, amelynek eseményeiről portálunkon rendszeresen hírt adtunk. A cikket év végén még aktualizálták, így a Schiaparelli kudarcáról is hírt adnak, majd összefoglalják a tervek szerint 2020-ban induló folytatás, a Mars talajába két méter mélyre lefúró rover tervét.

Az ESA Bulletin sorozatának az összevont számot megelőző kötete némi késéssel jelent meg, 2015. IV. negyedévéről csak tavaly nyáron olvashattunk. Most az összevont számmal igyekeztek behozni a lemaradást, a kötetet bemutató cikk végén (és a kiadványban is) az olvasók elnézését kérik a kényelmetlenségért, valamint írásban tesznek ígéretet arra, hogy a színvonalas kiadvány megjelenése 2017-től visszatér a rendes kerékvágásba, és ismét negyedévente juthat el az olvasókhoz (a korábbi cikkünkben, illetve a most ismertetett kiadvány utolsó oldalán olvasható feltételekkel).

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018