Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

ESA összefoglaló 2016-ról
(Rovat: GMES - Copernicus, Galileo , Távoli világok kutatói - 2017.01.16 10:15.)

Az ESA közel hatperces filmben villantja fel a tavalyi év legfontosabb, legérdekesebb és leglátványosabb eseményeit, eredményeit.

Az ESA munkájának 2016-ban elért legfontosabb eseményeit, eredményeit bemutató videó. (Forrás: ESA)

Az ESA jelentős előrehaladást ért el a földmegfigyelésben. A közös EU–ESA Copernicus program keretében két újabb Sentinel műholdat állítottak pályára, a Sentinel–3A-t februárban, a Sentinel–1B-t-pedig áprilisban. Előbbi az óceánokat, a szárazföldeket, a jégtakarót és a tengereket a vizsgálja, utóbbi pedig párja, a Sentinel–1A radaros vizsgálatait egészíti ki.

Jelentős előrehaladást értek el a másik, az EU-val közösen megvalósítandó alkalmazási programban, a Galileóban. 2016-ban a rendszer hat újabb műholdját állították pályára, mind a hatot Kourou-ból. Az első kettőt májusban Szojuz rakétával, további négyet pedig egyetlen indítással, Ariane–5 rakétával. Így a konstelláció mostanra már 18 műholdból áll, aminek köszönhetően elindíthatták a kezdeti szolgáltatást, jelentős lépéssel közelebb jutva ezáltal Európa önálló navigációs rendszerének megvalósulásához.

A távközlés területén fontos lépés volt az európai EDRS–A műszeregyüttes februári indítása (az Eutelsat–9B műhold fedélzetén), amely az ESA lézeres kommunikációs terminálja, az első lépés egy olyan gyors adatforgalmat biztosító rendszer létrehozása felé, amellyel folyamatosan letölthető az alacsony pályán keringő földmegfigyelő műholdak – például a Sentinelek – adatai.

A tudományos programok több fontos eredményt hoztak. Még 2015 decemberében indult a LISA Pathfinder, amely a gravitációs hullámok kimutatására irányuló technológiai demonstrációs kísérlet. Folytatta munkáját a Gaia pozíciós csillagászati űrszonda, amelynek első, a teljes égboltot átfogó, több mint egymilliárd csillagot tartalmazó katalógusát szeptemberben hozták nyilvánosságra. Szeptemberben befejezte kiemelkedően sikeres küldetését a Rosetta, még évtizedekre munkát adva a mérési eredményeket kiértékelő kutatóknak. Márciusban elindult a Mars felé az ExoMars (ne tévesszen meg senkit, hogy a filmben április hangzik el, a szonda március 14-én indult Bajkonurból), amely októberben érte el a vörös bolygót. Keringő egysége megkezdte a méréseket a Mars körüli pályáján. Az év egyetlen sajnálatos kudarca, hogy a szonda Schiaparelli leszállóegysége becsapódott a Mars felszínébe.

Végül, de nem utolsósorban decemberben Luzernben ülésezett az ESA Miniszteri Tanácsa, amely a Schiaparelli kudarca és a költségek jelentős túllépése ellenére zöld utat adott az ExoMars program folytatásának, így várhatóan következő lépésként Európa összetett marsjárót juttathat a vörös bolygóra. A Svájcban tanácskozó európai űrminiszterek azt is jóváhagyták, hogy a többi nemzetközi partnerhez hasonlóan Európa is kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Űrállomás (ISS) 2024-ig történő működtetésére. A Miniszteri Tanács azt is tudomásul vette, hogy a Tanács korábbi döntéseinek megfelelően folyik az Ariane–6 és a Vega–C hordozórakéták fejlesztése. Kourouban már megkezdődött az új Ariane rakéta indítóállásának építése, hogy az első startra 2020-ban sor kerülhessen.

Az ISS-en egyébként 2016-ban két ESA-űrhajós dolgozott. A brit Tim Peake júniusban tért vissza 186 napos küldetéséről, a francia Thomas Pesquet pedig novemberben kezdte meg ugyancsak körülbelül fél évig tartó küldetését. Ő a kilencedik ESA-űrhajós, aki fél éves küldetést teljesít az űrállomáson.

Hasonló, de „félidei” áttekintés 2016 júliusából, némi visszatekintéssel 2015-re is. (Forrás: ESA)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019