Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Sentinel-1B: az első radarkép
(Rovat: GMES - Copernicus - 2016.04.29 07:15.)

Az újonnan felbocsátott európai földmegfigyelő hold rekordidő alatt, radarberendezésének bekapcsolása után két órával már el is készítette legelső méréseit.

A Sentinel-1B, az európai Copernicus program radaros földmegfigyelő műholdpárosának második tagja április 25-én indult Kourouból egy Szojuz hordozórakétával. Az első – természetesen még kísérleti – mérések alig több mint két nappal ezután, április 28-án, magyar idő szerint 9:37-kor kezdődtek. Előtte a Sentinel-1B műhold összetett műveletsorozattal kinyitotta 12 m hosszú, a Föld felszínéről visszaverődő radarjelek detektálására szolgáló antennáját és két, egyenként 10 m-es napelemtábláját, majd egy sor ellenőrzést végeztek rajta.

A műhold első, 250 km széles felszíni sávot leképező radarképe a Norvégiához tartozó Spitzbergákról (Svalbard) készült. A szigetek az Atlanti-óceán északi részén, a sarkkörön túl fekszenek. A radarképen a legfeltűnőbb az Austfonna nevű gleccser jege.


(Kép: Copernicus Sentinel data 2016 / ESA)

A műholdpáros első tagja, a két évvel ezelőtt indított Sentinel-1A adatat világszerte sokan használják. Az ingyenes, nyílt hozzáférésű adatközpont mintegy 30 ezer regisztrált felhasználóval rendelkezik. A Sentinel-1B végső pályáját úgy alakítják majd ki, hogy az „ikertestvéréével” azonos geometriájú poláris pályán keringjen, de a másikhoz képest mindig a Föld átellenes oldala fölött. Így tudják biztosítani, hogy a két műhold valamelyike legfeljebb 6 naponként készíthessen radarfelvételeket egy-egy felszíndarabról a Földön.

A Sentinel-1B esetében még hosszú hónapokba telik, amíg minden ellenőrzést elvégeznek és kalibrálják a berendezéseit. Csak utána nyilvánítják majd szolgálatra késznek.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019