Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Duplázódó európai radarszem
(Rovat: GMES - Copernicus, Katasztrófák ellen , Környezetünk védelme - 2014.08.03 08:15.)

Április óta már repül a Sentinel-1A radaros földmegfigyelő hold. 2016-ban követheti az 1B jelű társa is, teljessé téve a rendszert.

A nemrég az Európai Űrügynökség (ESA) és Arianespace által aláírt megállapodás értelmében az épülő Sentinel-1B – már idén április óta pályán levő társához hasonlóan – egy orosz Szojuz hordozórakétával indul a francia guyanai Kourou űrközpontból. A start remélt ideje 2016 eleje. Így 2016 közepére elérhetik a Sentinel-1 műholdak számára megálmodott páros konstellációt.

A Sentinel-1A az ESA és az Európai Unió közös Copernicus (korábbi nevén GMES) programjának keretében készült, annak elsőként felbocsátott műholdja. Jelenleg még a beüzemelés, kalibrálás időszakában jár, és végleges pályamagasságát sem érte teljesen el, de máris számos érdekes és fontos eredményt szállított, természeti katasztrófák (árvizek) idején is bevetették. (A radarméréseiből készült képekkel az Űrvilág oldalain is találkozhattak már, ezeket a cikkeket most a lap aljáról közvetlenül is elérhetik. – A szerk.) A Sentinel-1A kalibrálásával az ígéretek szerint szeptember végéig elkészülnek a szakemberek.

Így „ér körbe” hat nap alatt a Föld egész felszínét lefedve a Sentinel-1 műholdpáros. (Videó: ESA / ATG medialab)

A Sentinel-1A tizenkét naponta repül el a Föld egy-egy adott térsége fölött. Amikor azonos felszereltségű társa, a Sentinel-1B is szolgálatba áll, olyan pályára kerül, amivel optimalizálni tudják bolygónk felszínének lefedettségét. Így a visszatérési idő a felére, hat napra csökken. A műholdpáros naponta másfél terabájtnyi nyers mérési adatot küld majd elemzésre. A Sentinel-1 holdakon repülő fejlett, C-sávú, az apertúraszintézis elvén működő radarberendezés képes letapogatni a földfelszínt éjjel és nappal, derült és felhős időben is. A méréseiből előállított képeket gyorsan, szolgálatszerűen közzéteszik. Így a műholdak hatékonyan tudják segíteni a természeti katasztrófákat követő mentési munkálatokat – ahogy a Sentinel-1A felbocsátása után már 10 nap elteltével is volt már rá példa. Interferometrikus mérési módszerrel, az azonos területről különböző időpontokban készített radarfelvételek elemzésével pedig nagy pontossággal követhetők lesznek a felszín változásai. Ezek lehetnek természetes eredetűek – egy földrengés, földcsuszamlás vagy vulkánkitörés után –, de érinthetik az épített környezetünket – lakóépületeket, utakat, hidakat, gátakat, ipari létesítményeket – is.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020