Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Pályán a Sentinel-1A
(Rovat: GMES - Copernicus, Nyereség a kontinensnek - 2014.04.04 08:15.)

Elindult az európai Copernicus program első földmegfigyelő műholdja.

A Copernicus (régebbi nevén GMES) az Európai Unió és az Európai Űrügynökség (ESA) közös programja egy egységes, operatív, jó minőségű adatokkal dolgozó földmegfigyelő rendszer kialakítására, környezetvédelmi és biztonsági célú alkalmazások céljára. A rendszer alappillérei a távérzékelési adatokat szolgáltató műholdak. A Sentinel (magyarul: őrszem) nevű műholdsorozat most indított első darabjának sorszáma 1A. Az 1-es szám nem szorul különösebb magyarázatra, megfigyelési technináját tekintve egy C-sávú apertúraszintézis-radarral felszerelt űreszközről van szó. A megjelölésben az A betű arra utal, hogy a Sentinel-1 radaros műholdak közül a mostani az első. Jövőre terveznek indítani egy azonos felszereltségű holdat, Sentinel-1B néven.


Az utolsó pillantás a start előtt a Sentinel-1A-ra, mielőtt rázárul a rakéta orrkúpja. (Kép: ESA / R. Torres)

A Sentinel-1A egy orosz gyártmányú Szojuz hordozórakéta segítségével állt kb. 700 km magas, poláris pályára. A start a dél-amerikai Francia Guyanában fekvő „európai űrbázis”, Kourou területéről emelkedett a magasba április 3-án, közép-európai idő szerint 23:02-kor.

A csütörtöki start új korszakot nyit az európai műholdas földmegfigyelésben. A Sentinel sorozat mérésein operatív alkalmazások alapulnak majd, hasonlóan ahhoz, ahogy azt a meteorológiai előrejelzések esetén már megszokhattuk. A megfelelő kalibráció és minőség-ellenőrzés után pedig az adatok mindenki számára ingyenesen hozzáférhetők lesznek. Az elképzelés az, hogy ez a modell rövid időn belül jelentősen megnöveli majd a műholdas távérzékeléssel nyert információ felhasználását. Segít a környezeti erőforrásokkal való jobb gazdálkodásban, a klímaváltozás kutatásában, az európai polgárok biztonságának szavatolása terén. A műholdas távérzékelési adatokra új szolgáltatások, vállalkozások épülhetnek, így végső soron a befektetés megtérül a társadalomnak.

A Sentinel-1A radarmérései többek között a tengeri jég, az olajfoltok, a hajóforgalom követésére lesznek alkalmasak. A szárazföldeken például a földhasználat alakulásának vizsgálatára használják. Katasztrófahelyzetek (árvizek, földrengések, földcsuszamlások) esetén a napszaktól és felhőborítottságtól függetlenül végezhető radarmérések hasznos információval segítenek a mentési, kárelhárítási munkálatokban. A műholdradar-interferometria révén pedig a felszínmozgások – beleértve az épített környezet változásait is – nagy pontossággal felmérhetők. A Sentinel-1A várható élettartama legalább 7 év.


A Sentinel-1A startja Kourouban. (Kép: ESA / CNES / Arianespace)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020