Magyar siker a Copernicus Masters versenyen
(Rovat: GMES - Copernicus, Az Űrvilágnak nyilatkoztak , Mezőgazdaság - 2013.11.27 08:15.)

A műholdas földmegfigyelés legjobb új, innovatív alkalmazásait felvonultató európai verseny egyik fődíját idén Fülöp Györk nyerte el.

A Copernicus Masters verseny (korábbi nevén GMES Masters) 2011-ben kezdődött. Minden évben több kategóriában keresik azokat az üzleti sikert vagy társadalmi hasznot ígérő új termékeket, szolgáltatásokat, amelyek a műholdas távérzékeléssel nyert adatokat használják fel. A verseny kezdeményezője az Európai Űrügynökség (ESA), a Bajor Gazdasági Minisztérium, a Német Légi és Űrkutatási Központ (DLR) és a T-Systems volt, hozzájuk számos rangos támogató szervezet és vállalat csatlakozott, például az EUSI (European Space Imaging).

A verseny idei résztvevői júniustól szeptemberig összesen kilenc kategóriában nevezhették be innovatív ötleteiket, indulhattak a 350 ezer eurós összdíjazásért. A kategóriák között megtalálható volt a környezet megfigyelése, a felhőalapú számítástechnika, mobil alkalmazások, a radaros technika alkalmazása, valamint a nagyfelbontású műholdfelvételek hasznosítása is.

Ez utóbbi kategóriában nyerte el a fődíjat – a versenysorozat eddigi történetében első magyarként – Fülöp Györk, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) PhD hallgatója (TTDI) és a GeoAdat Szolgáltató Kft. fejlesztési munkatársa. A bírálók tetszését elnyert pályázatának címe: CAMEA - Certification of Agronomy for Marketing Environmentally Friendly Agriculture. A jelenleg fejlesztés alatt álló szolgáltatás alapötlete, hogy nagyfelbontású, multispektrális optikai (WorldView-2) műholdfelvételeket és az ESA hamarosan induló Sentinel-1 apertúraszintézis-radaros (SAR) távérzékelő holdjainak méréseit kombinálva fel lehet mérni, hogy a mezőgazdasági művelés alatt álló területeken hol folyik környezetkímélő gazdálkodás. A CAMEA térképei felhasználhatók a jövőbeli mezőgazdasági tevékenységre vonatkozó tervezési feladatok segítésére is.

Fülöp Györk (a képen balra) átveszi a Copernicus Masters verseny díját.

Az Űrvilág olvasói számára Fülöp Györk nem ismeretlen: a hazai földmegfigyelési alkalmazásokat 2010-ben négyrészes cikksorozatban foglalta össze nálunk. Most készséggel válaszolt néhány kérdésünkre.

Űrvilág: Mindenekelőtt gratulálunk az elnyert díjhoz! Kérlek, röviden mutatkozz be: hol és mit tanultál, hol dolgozol és mikor kerültél először kapcsolatba a műholdas távérzékeléssel?

Fülöp Györk: Köszönöm szépen! 2010-ben végeztem a BCE-n, mint okleveles tájépítész mérnök. Azóta doktori tanulmányaimat folytatom („Földmegfigyelési tájmodellezés többváltozós statisztikai módszerekkel” – témavezetőim: Dr. Ladányi Márta és Barabásné Dr. Martos Júlia a Biometria és Agrárinformatika Tanszéken). 2010 elejétől a GeoAdat Szolgáltató Kft. fejlesztési munkatársa vagyok. 2012-13-ban a Rostocki Egyetemen töltöttem egy éves DBU (Deutsche Bundesstiftung Umwelt) finanszírozta kutatói ösztöndíjam. Ezen idő alatt elsősorban a doktori kutatásomhoz szükséges felvételelemző modul fejlesztésén dolgoztam (a területi tájváltozatosság léptékfolytonos modellezéséhez szükséges eszköz - INLAND).

Honnan jött az ötlet, hogy benevezz a Copernicus Masters versenybe?

Mindig is szerettem megmérettetni magam. Egyetemi tanulmányaim alatt OTDK (I. helyezés) és OFKD (I. helyezés) dolgozataimmal pályáztam, 2011-ben az ESRI Magyarország Innovatív Térinformatikai Fejlesztés pályázatán értem el második helyezést. A 2012-ben kiírt Farming by Satellite európai ötletversenyen is bekerültem a legjobb tíz közé. Így hát amikor tudomást szereztem a Copernicus Masters 2013 kiírásról, nem volt kérdés, hogy induljak-e.

Mint mérnöki beállítottságú tájépítészmérnök szeretem a fejlesztési feladatokat, és szeretem a niche jellegű (két szakterület határán érintetlen) területeket felfedezni. Ilyen „niche-megoldás” a CAMEA is. A fejlesztés alatt álló szolgáltatás a vidékfejlesztés számára nyújthat megoldást – amely terület mindig is közel állt a szívemhez. Sajnos azonban napjainkban egy tájépítész szokványos eszköztára igencsak szűkös a „vidék” megfelelő védelmére – így mindig új megoldásokat kell kitalálni… Hát próbálkoztam.

A díjazott pályamunka még bizonyára csak egy szolgáltatás terve, már csak azért is, mert az első Sentinel-1 radaros műhold a jövő év elején áll majd pályára. Mik a következő lépések, hogy egy működő, piacképes szolgáltatás válhasson belőle?

A CAMEA azért ennél egy kicsit összetettebb, műszaki fejlesztéseken is alapuló koncepció. A szolgáltatás párhuzamos fejlesztése mellett most a tesztpartner keresésével foglalkozom. Úgyhogy várom az érdeklők jelentkezését... ☺

Mekkora volt a díj összege ebben a kategóriában? Sokat segít ez anyagilag is az ötlet megvalósításában, vagy az első helyezésnek inkább az a jelentősége, hogy európai szinten is „nevet szereztél” a szakmában?

A díj 20 000 EUR értékű műholdfelvétel volt. Ez jó eszköz a szolgáltatás elindítására. Ugyanakkor a nyilvánosság is sokat segített, segít. A díj számomra legfontosabb üzenete azonban személyes jellegű: van értelme/jövője annak, amivel foglalkozom. Ez kitartást ad.

Hogy látod a műholdas távérzékelés alkalmazásainak jövőjét Magyarországon? Mekkora fejlődést hozhat, hogy az új európai Sentinel műholdak adatait bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé teszik?

Most már van Űrstratégiánk! Egy euró befektetés ezen a területen 4 euró jövedelmet teremt! Magyarországon rendelkezünk a megfelelő szakismeretekkel! Mi hiányzik még? Talán leginkább a keresleti oldal fejlesztési kedve, illetve az ehhez párosuló stratégiai gondolkodásmód, ami a rövid távú költségminimalizálás helyett a közép és hosszú távú optimalizálást tűzi ki célul (keresleti stabilitás, profitmaximalizálás). Sajnos ezen a Sentinel adatok elérhetősége sem fog drasztikusan változtatni (szerintem), de bízom benne, hogy egy-két kritikus értéket átléphetünk. Az ESA-csatlakozás fényében az új adatok is szebben csillognak.