Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Két új földi állomás
(Rovat: Galileo, Az emberi élet védelme , Biztonságos közlekedés - 2013.10.18 07:15.)

Az európai Galileo műholdrendszer keresési és mentési feladatát segítik az Európa két távoli pontján felállított új követőállomások.

Közismert, hogy az Európai Unió (EU) és az Európai Űrügynökség (ESA) kiépülőben levő közös Galielo műholdrendszere a pontos navigációt, a hely- és időmeghatározást segíti majd. A rendszerből jelenleg négy olyan műhold üzemel már Föld körüli pályán, amelyek az egy-két éven belül teljessé váló műholdkonstellációnak is a tagjai maradnak. Kevésbé köztudott, hogy a GPS „európai változatának” egy fontos kiegészítő feladat is jutott. A nemzetközi KOSZPASZ-SARSAT műholdas keresési és mentési szolgáltatás szabványainak megfelelő adó- és vevőberendezéseket telepítenek a Galileo műholdak fedélzetére. A legutóbb, tavaly októberben indult két új Galileo műholdon már repülnek a szükséges fedélzeti eszközök.


(Fantáziakép: ESA)

A KOSZPASZ-SARSAT a legrégebbi és legnagyobb, műholdas szolgáltatáson alapuló keresési és mentési rendszer. Közösen hozta létre Kanada, Franciaország, az Egyesült Államok és a Szovjetunió, még az 1970-es évek végén. Úgy működik, hogy a felhasználói – jellemzően tengeri hajósok, repülősök, hegymászó és más expedíciók tagjai – magukkal visznek egy rádiós jeladót. Ez baleset esetén aktiválódik, a segélykérő jeleket pedig vagy alacsony pályás, vagy távoli, geostacionárius pályákon keringő műholdak veszik és továbbítják a legközelebbi földi központba. Onnan tudják azután indítani a mentést. A rendszer széles körű elterjedésére jellemző, hogy 1 milliónál is több jeladója van már forgalomban. Fennállása óta már sok tízezernyien köszönhetik életüket a KOSZPASZ-SARSAT-nak.

A Galileo műholdak új távlatokat nyitnak a mentőrendszer számára, két okból is. Egyrészt közepes magasságú pályákon keringenek, a teljes kiépítettség idején már egyenletesen elosztva. Így a Föld bármely pontjáról egy adott időpontban több is a horizont felett tartózkodik majd. (Geostacionárius holdak esetén, magas földrajzi szélességen gondot okozhat a kitakarás.) Növekszik a rendszer megbízhatósága, egyes esetekben lerövidül a riasztási idő. (Az alacsony pályákon, gyorsan keringő műholdak hamar áthaladnak a látómezőn, illetve tagolt terepen nem mindig látható be jól a teljes égbolt.) Másrészt a Galileo holdak képesek lesznek arra is, hogy a segélykérő berendezés számára visszajelzést küldjenek arról, hogy a riasztás befutott, útban a segítség. A Galileo holdak más hasonló űreszközökkel – például az újonnan felbocsátandó, ugyancsak navigációs célú orosz GLONASSZ és a következő generációs amerikai GPS műholdakkal – együtt alkotják majd a KOSZPASZ-SARSAT közepes magasságú pályákon telepített alrendszerét (Medium-altitude Eart Orbit Search and Rescue system, MEOSAR).


Medium-Earth Orbit Local User Terminal (MEOLUT), Maspalomas, Gran Canaria.

A műholdakon túl a rendszer működésének másik alapfeltétele a földi követőállomások léte. Újabban két ilyen, kifejezetten a Galileo KOSZPASZ-SARSAT alkalmazását támogató, dedikált állomást építettek fel az ESA két meglevő telephelyén, Európa távoli csücskeiben. A júniusban üzembe helyezett egyik állomás Maspalomas, a Kanári-szigeteken. A másik, szeptemberben belépett állomás az északi sarkkörön túl, a Norvégiához tartozó Spitzbergákon kapott helyet. A két állomással a tesztek már megkezdődtek. A közepes, 20 ezer km körüli magasságban keringő holdak másik nagy előnye, hogy például az európai kontinens kiszolgálására elegendő csupán három földi állomást telepíteni, jól megválasztott földrajzi helyszíneken. A harmadik ilyen állomást a ciprusi Larnaca közelében építik fel hamarosan. Az állomásokat egy toulouse-i (Franciaország) központból felügyelik.


A másik új föld állomás: Svalbard (Spiztbergák). (Képek: ESA / Fermin Alvarez Lopez)

Mind a három állomáson 4-4 antennát telepítettek (illetve Cipruson most telepítenek). Ezek egyszerre négy különböző műholdat tudnak követni. Mivel az adatok egy helyre futnak be, lényegében egy 12 műholdat figyelemmel tartó hálózat jön létre.

A már repülő két Galileo műhoddal, és a megfelelően felszerelt GLONASSZ és GPS holdakkal együtt végzett kezdeti kísérletek igazolták, hogy a szimulált vészjelzések helyét már most is 2-5 méter pontossággal tudja azonosítani a rendszer, méghozzá percek alatt. A MEOSAR-t 2015-2016 táján állíthatják szolgálatba, amikorra várhatóan már elegendő számú műhold működik a megfelelő fedélzeti berendezésekkel ellátva. Kezdeti kiépítésben valószínűleg hamarabb is beüzemelik majd a KOSZPASZ-SARSAT új, közepes pályamagasságú műholdakra támaszkodó alrendszerét.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020