Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

GIOVE-A: küldetés teljesítve
(Rovat: Galileo, Navigáció és térképészet - 2012.07.10 07:15.)

Az európai Galieo műholdas navigációs rendszer legelső „előfutára”, a 2005 végén indított GIOVE-A hivatalosan befejezte működését.

Pontosabban csak az Európai Űrügynökség (ESA) nem tart már rá igényt, a gyártó brit cég, a Surrey Satellite Technology Ltd. (SSTL) még egy ideig tovább finanszírozza működtetését, további hasznos mérési adatok reményében. Az eredetileg csupán 27 hónapos üzemelésre tervezett űreszköz még mindig jó műszaki állapotban van.


A 2005. december 28-án egy Szojuz rakétával, Bajkonurból indított GIOVE-A a Föld körül. (Fantáziakép: ESA / P. Carril)

Amikor a GIOVE-A kísérleti műhold pályára került, elsődleges feladata az volt, hogy a kiépítése küszöbén álló Galileo-rendszer számára kiosztott rádiófrekvenciákat „lefoglalja”, azaz megkezdje a sugárzást a Föld körüli pályáról, mielőtt a frekvenciaengedély érvényessége lejárna. Akkoriban 2010 körülre ígérték az Európai Unió (EU) és az ESA közös navigációs műholdrendszerének kiépítését, ami azonban jócskán csúszik. Még csak tavaly októberben indult az első két, már az igazi rendszerben is használni tervezett űreszköz, a következő kettő pedig – még mindig tesztjelleggel – idén őszre várható. Csak e próbafázis (In-orbit Validation, IOV) siekre után következhet az európai navigációs műholdak sora. A rendszer 2014 végére 18, 2019-re mind a tervezett 30 egyszerre elérhető műholddal sugározhatja pontos hely- és időmeghatározásra használható rádiójeleit – hasonlóan a jól ismert amerikai GPS-hez vagy az oroszok GLONASSZ navigációs műholdrendszeréhez.

A GIOVE-A a frekvenciák használatba vétele mellett más feladatokat is ellátott. Egyrészt egy rubídium atomórát, a Galileo-műholdakra telepítendő berendezések prototípusát is magával vitte. A végleges műholdakon a kulcsfontosságú pontos időmérést két ilyen, valamint két még pontosabb, hidrogén mézer biztosítja. (Ez utóbbi típus először a másik tesztműholddal, a 2008-ban indított GIOVE-B-vel került űrbeli kipróbálásra.) Az óratöbbszörözés oka a biztonságos üzemeltetés fenntartása, még meghibásodások esetén is. Másrészt a GIOVE-A az űrbeli sugárzási környezetről is adatokat gyűjtött. Valójában ez volt az első olyan ESA műhold, amely a navigációs holdak által használt közepes (kb. 20 ezer km-es) magasságú pályák régiójába került. Az információt a végleges Galileo-műholdak tervezésénél is felhasználták.

Bár az ESA formálisan június végével, 78 pályán töltött hónap után lezárta a GIOVE-A programját, az SSTL továbbra is veszi a Föld elektromágneses környezetére vonatkozó mérési adatokat, és figyeli a fedélzeti GPS vevőberendezés hosszú távú működését. A műholdat már 2009 augusztusában ún. „temetői pályára” emelték, vagyis az eredeti 23 222 km-es magasságát 100 km-rel megnövelték, hogy ne legyen útjában az igazi Galileo-holdaknak.

Ha már szóba került a GIOVE-B: az a hold még szolgálatban marad egy rövid ideig, a nyáron még az első két fent levő Galileo IOV holddal együtt tesztekre használják. Szeptemberben várható, hogy „eltakarítják” az útból, 300 km-rel magasabb pályára helyezve. A GIOVE-A és -B, bár mindegyik a Galileo egyes elemeinek kipróbálásra volt hivatott, két nagyon különböző típusú űreszköz. Mindkettőt létező műholdplatformra építették, de az A jelűt egy geostacionárius miniműholdéra, a B jelűt pedig a jellemzően földmegfigyelő holdakhoz használatos francia Proteus platformra. Velük szemben a végleges Galileo-holdak saját alapra épülnek, és működésük a redundáns alkatrészek miatt sokkal biztonságosabb lesz. Tervezett 12 éves élettartamuk alatt legfeljebb néhány napra kerülhetnek automatikus biztonsági üzemmódba.


A 2008. április 27-én ugyancsak egy Szojuz rakétával, szintén Bajkonurból indított GIOVE-B. (Fantáziakép: ESA)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024