Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

A legendák sosem halnak meg? (2. rész)
(Rovat: Gagarin 50 - 2011.05.16 07:15.)

1999-ben íródott az Iljusin-legenda újabb fejezete.

Dr. Elliott Haimoff, a Global Science Productions producere és moszkvai segítője, Paul Csarinszkij összehozta az 51 perces Iljusin-filmet. A szöveg szerint Iljusin április 7-én indult, és három keringésig minden rendben ment. Az út végén azonban az űrhajóval megszakadt a rádiókapcsolat, és a visszatérés folyamán az űrhajós nem tudott katapultálni. Ráadásul Kínában került sor a meglehetősen kemény leszállásra. Kína és a Szovjetunió között akkoriban – az 1960-as években – korántsem volt felhőtlen a kapcsolat. A kínaiak nemes egyszerűséggel elfogták Iljusint, és csak egy évvel később, a két ország közötti titkos egyezmény keretében adták vissza hazájának. A film további sugallata volt, hogy Gagarint a KGB ölette meg, mert kezelhetetlenné, ellenőrizhetetlenné vált.


Vlagyimir Iljusin – ma, azaz a film készítésekor, 1999-ben. (Ellopott dicsőség)

A Spektrum televízió által bemutatott film kétségtelenül tartalmazott érdekes, addig még nem látott felvételeket a szovjet űrhajózás történetéből, de Vlagyimir Iljusin űrrepülését, vagy az űrrepülésre való felkészülését egyetlen részlete sem erősítette meg. A film végén maga Iljusin sem vállalkozott az előzetesen megbeszélt interjúra, és a filmben szintén megszólaló, régóta az Egyesült Államokban élő Szergej Hruscsov (az egykori pártfőtitkár fia) és Roald Szaggyejev akadémikus nem ejtett egyetlen szót sem Iljusin űrrepüléséről.


A rossz minőség ellenére megállapítható, hogy Iljusin nem Vosztok-szkafandert visel, és bal kezében (?) olyan botkormányszerűséget fog, amilyen nem is volt a Vosztok űrhajóban. (Ellopott dicsőség)

Kérdések, amelyekre van válasz?
Az első, a „gagarini” űrhajóscsoport 20 tagjának a nevét csak negyedszázaddal kiválasztásuk után ismerhette meg a világ. Iljusin nem volt tagja ennek a csoportnak, tehát ha felkészítették volna űrrepülésre, akkor melyik csoportban történhetett meg, és kik voltak a társai? Miért nincs egyetlen felvétel, miért nem számol be róluk egyetlen naplórészlet, vagy visszaemlékezés sem?

Miért hallgat(ott) az Egyesült Államok, amikor felderítési adatok révén, az U-2-es kémrepülőgépek felvételei alapján pontos információk álltak rendelkezésükre az indítandó szovjet nagyrakétákról? Mi késztethette az Egyesült Államokat a hallgatásra, ha a legkisebb kétely is felmerült volna bennük a szovjet elsőséggel szemben – az első szputnyik, az első élőlény, az első ember a világűrben – hogy visszaszerezzék Amerika megtépázott nimbuszát? Miért nem számoltak be Iljusin űrrepüléséről azok az emberek, akik az indításnál, illetve a leszállásnál a helyszínen voltak? Hol van az űrkabin?

Befejezésül egy halk, szubjektív kérdés: miért nem lehetett volna bemutatni a mégoly rossz állapotban lévő, megtépázott Iljusint „történelmi űrrepülése” után, hiszen a szovjet hős a viszontagságok ellenére, nem hátrálva, a sebekre fittyet hányva, nemcsak a kozmoszt, hanem az imperialista Amerikát is legyőzte?

Schuminszky Nándor – Dr. Gál Gyula

<< előző rész

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019