Felszínborítási változások térképezése
(Rovat: Földmérési és Távérzékelési Int., Környezetünk védelme - 2014.10.12 08:15.)

A magyarországi CORINE felszínborítási térképezés hatékonyságának növelése érdekében kifejlesztett új eljárásról.

Az európai CORINE felszínborítási (CLC) térképezés hagyományos módszere űrfelvételek vizuális kiértékelésén (fotóinterpretáció) alapul. A hagyományos eljárást napjainkban egyre több országban egészítik ki automatizált módszerek, amelyek részben űrfelvételek gépi osztályozásával, részben létező tér-adatok kombinációjával állítják elő a CLC adatbázist. A CORINE interpretációk során jelentős hangsúlyt fektetünk arra, hogy a térképezett változások tényleges jelenségeket takarjanak, ne csupán a különböző időpontú űrfelvételek interpretációjának szubjektív eltérését. A végső döntést tehát a CLC esetében nem bízzuk a gépekre. Azonban az interpretátorok munkáját jelentősen könnyítheti, ha a felszínborítás megváltozásaira automatikus módszerekkel felhívjuk a figyelmet.

A projekt célkitűzése olyan módszer kifejlesztése volt, amelynek segítségével a CLC2006 projekt során kapott változások mintegy 85%-ának azonosítására automatizált segítséget kapunk.

Megvizsgálva ezen változások gyakorisági eloszlását, látható, hogy a leggyakoribb változások nagy része alkalmas lehet az automatikus detektálásra. A változásokat az alábbi csoportokban vizsgáltuk:
- erdőirtás,
- erdőnövekedés,
- erdősítés szántón vagy legelőn,
- legelőből szántó, ill. szántóból legelő,
- építkezés / új beépítés / új bánya szántón vagy legelőn,
- új állóvíz mezőgazdasági vagy természetközeli területen.

A képfeldolgozási eljárásokat azokra az űrfelvételekre alakítottuk ki, melyek a CLC2012 projekt során rendelkezésre álltak:
- Image2006: multitemporális SPOT-4/5 és IRS LISS-3 űrfelvételek a 2005-2007 évekre,
- Image2012: multitemporális IRS LISS-3 és RapidEye űrfelvételek a 2011-2012 évekre.

Egyes változástípusok esetén felhasználtunk a GIO Land projekt során már elkészült nagy felbontású rétegek (GIO HRL) egy részét és az intézetben elérhető MePAR felszínborítási adatbázist is.

A feldolgozás során először a különböző időpontokban (és/vagy szenzorral) készült felvételek összehasonlíthatósága érdekében egy relatív statisztikai alapú radiometriai korrekciót végeztünk. A különböző időpontok közötti eltérés távérzékeléssel megfigyelhető hatásainak mennyiségi leírásához a felszín állapotát jellemző indexeket (vegetációs, víz, beépítettség) használtunk.

Azért, hogy az interpretátor kezelhető mennyiségű változás-valószínűség poligont kapjon, célszerű méret szerint szelektálni és a kicsi, zajszerű foltokat eltávolítani. A módszert eredménnyel teszteltük több, már leinterpretált szelvényen.

Készült a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap támogatásával, az URKUT_10-1-2011-0022 számú pályázat keretében.

Dr. Petrik Ottó
(Földmérési és Távérzékelési Intézet, Környezetvédelmi Távérzékelési Osztály)