A TGO első felvétele a Phobosról
(Rovat: ExoMars - 2016.12.22 07:15.)

Az ExoMars október 19-én Mars körüli pályára állt keringőegysége, a TGO a tudományos mérések második sorozatának kezdeteként elkészítette első felvételeit a Phobosról.

A tudományos műszerek kalibrálását két keringés alatt, november 20. és 28. között végezték el. Az első keringés alatt gyűjtött adatok elsősorban a Marsra vonatkoztak. A második keringés közben viszont célba vették a Phobost, a Mars felszínétől mindössze 6000 km-re keringő, 27 × 22 × 18 km méretű, nagyobbik holdat. A TGO (Trace Gas Orbiter) kamerája november 26-án 7700 km-re járt a Phobostól. A szonda 4,2 naponként kerüli meg a Marsot, erősen elnyúlt ellipszispályáján 230–310 km-re közelíti meg a bolygót, illetve 98 000 km-re távolodik el attól.

Az ExoMars TGO CaSSIS kamerájával november 26-án 7700 km távolságból készített színes kompozit kép a Phobosról, a kép felbontása 87 méter/pixel. (Kép: ESA / Roscosmos / CaSSIS)

A színes kompozitot több különböző szűrőn keresztül készített képekből állították össze. A kamera szűrőit úgy választották meg, hogy a legjobban kiemelje az ásványösszetétel különbségeit, ennek megfelelően látszanak a képen egyes területek valamivel kékebb, mások kissé vörösesebb árnyalatúnak. Azt egyelőre nem tudják, hogy a hamisszínes kompoziton az egyes színárnyalatok ténylegesen milyen ásványoknak felelnek meg. A kamera négy színszűrője (pánkromatikus, kék–zöld, vörös és infravörös) mindegyikén keresztül két képet készítettek, ezekből állították össze a nagy felbontású kompozitot.

A képek alapján egy úgynevezett anaglif képet is előállítottak (ez az a kép, amelyet két különböző színű – általában vörös és ciánkék – lencsét tartalmazó szemüveggel nézünk, akkor sztereoszkopikus, 3D élményt nyújt).

Vörös–kék anaglif kompozit a Phobosról a CaSSIS kamera 2016. november 26-án készített felvételei alapján. Megfelelő (bal szemre vörös, jobb szemre ciánkék) szemüveggel nézve a hold térben látható. (Kép: ESA / Roscosmos / CaSSIS)

Bár a Phobosról korábban a Mars Express, illetve a Mars Reconnaissance Orbiter készített már jobb felbontású képeket is, a mostani megfigyelés jó ellenőrzést jelentett a kamera számára, így a Berni Egyetem CaSSIS kamerát fejlesztő és használó csoportja megbizonyosodhatott arról, hogy a berendezés megfelelően működik, az adatokat pedig rövid idő alatt fel tudják dolgozni.

Két másik műszerrel is végeztek a Phobosra vonatkozó méréseket, azok feldolgozása azonban még folyik.

A TGO jelenlegi, elnyúlt ellipszispályája a Mars körül (kék). A színes ívek jelzik, hogy a pálya melyik szakaszain melyiket kapcsolták be a négy tudományos műszere közül a második, november 24–28 közti keringés közben. A pontozott vonalak a műszerek tesztjét, a folytonos vonalak a tényleges tudományos megfigyelés időszakait jelzik. A szürke kör a bolygó körül belső, nagyobbik holdja, a Phobos pályája. (Kép: ESA)

Mindamellett, most a TGO irányítóinak legfontosabb feladata, hogy felkészüljenek a szonda légköri fékezésére, amellyel a TGO-t a tényleges tudományos mérésekhez alkalmasabb, közel kör alakú pályára állítják át. A TGO legfontosabb tudományos célkitűzése, hogy felmérje a Mars légkörében 1 térfogatszázaléknál kisebb mennyiségben jelen lévő gázokat, többek közt a metánt, a vízgőzt, a nitrogén-dioxidot és az acetilént. Ezek közül legérdekesebb a metán, amelyet a Földön nagyobb részben biológiai, kisebb részben pedig geológiai folyamatok, például hidrotermális reakciók hoznak létre. Az űrszondával a felszín alatti vízjeget is keresik, emellett színes sztereoképeket fognak készíteni a legérdekesebb felszíni alakzatokról, elsősorban a nyomokban előforduló gázok forrásának tekinthető képződményekről.