Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

GYORSHÍR: Landolt a Schiaparelli
(Rovat: ExoMars - 2016.10.19 17:25.)

Az ExoMars 2016 leszállóegysége elérte a Mars felszínét a Meridiani-síkságon. Állapota egyelőre nem pontosan ismert, valószínűleg működésképtelen.

Az európai–orosz együttműködésben folyó ExoMars program Schiaparelli (EDM, Entry, Descent and Landing Demonstrator Module) egységének fő feladata a bolygóra való sima leszállás kivitelezése volt. Ezzel készíti elő a következő (2020-ban esedékes), immár egy részletes tudományos vizsgálatokra is alkalmas marsjárót tartalmazó küldetést. A Schiaparelli mintegy 6 percet töltött a bolygó légkörében, először hővédő pajzzsal, majd ejtőernyővel fékezve, a végén a kilenc fékezőrakétát is begyújtva. Az egységet – bár az ereszkedés közben és a felszínen is végez méréseket – igen korlátozott (2-8 napos) élettartamra tervezték, elektromos energia termelésére nincs lehetősége, csak az akkumulátor áll a műszerei rendelkezésére.


A Schiaparelli érkezésének menetrendje. A légkörbe lépés időpontja ma magyar idő szerint 16:42 volt. (Kép: ESA / ATG medialab)

Ez a kb. 600 kg tömegű, 2,4 m átmérőjű Schiaparelli lehet az első európai szonda, amely – ha megerősítik a tényt – épségben landolt a Marson és remélhetőleg később mérési adatokat küld a Földre. Közvetlen életjel legalábbis érkezett tőle, még az ereszkedés egyes fázisaiban: az indiai GMRT (Giant Metrewave Radio Telescope) rádióteleszkóp-hálózattal detektálták a vivőjeleket. A Mars távolsága miatt a rádiójelek majdnem 10 percig utaznak a Földig. Még további órákba is telhet, mire telemetriai adatok is érkeznek, és hivatalosan is megerősítik a landolás sikerét.

A GMRT adatai szerint a leereszkedés utolsó pillanataiban megszakadt a rádióadás vivőjelének vétele. Ez némi aggodalomra ad egyelőre okot a sima leszállással kapcsolatban. A leszállóegységet úgy programozták, hogy röviddel a leérkezés után, energiatakarékossági okokból kapcsolja le az adását. Eközben a Trace Gas Orbiter (TGO) szonda, amely csak pár nappal ezelőtt vált el a Schiaparelli egységtől, és épp most áll a Mars körüli pályára, elvileg rögzítette a Schiaparelli telemetriai adatait. Amint előbukkan a Mars mögül, képes azokat a földi irányítóknak továbbítani. Vette a leszállóegységről származó vivőjeleket az ESA Mars Express szondája is.

Amint biztosat lehet tudni a Schiaparelli állapotáról, frissítjük a cikkünket!

Frissítés (október 19-én 21 órakor)

A Mars Express regisztrálta a Schiaparelli rádióadásának vivőjeleit, és az adatok lesugárzása után a szakemberek ugyanazt találták, mint amit a földi rádiótávcső-hálózattal valós időben (csak kísérleti jelleggel) végzett mérésekből látni lehetett. A leszállóegység adása egy ponton, a leérkezés folyamatának vége felé hirtelen megszakadt. Az ok egyelőre nem világos, ahogy a Schiaparelli sorsa sem. Az egység tehát a Marson van, de hogy épségben-e, az továbbra is bizonytalan. Részletes telemetriai adatok később, a TGO-tól várhatók, ami után okosabbak lesznek a földi irányítók. Holnap délelőttre ígérnek bővebb tájékoztatást.

Hogy magáról a TGO-ról, az ExoMars 2016 másik, a bolygó körüli pályára szánt szondájáról is essen szó: miközben a Schiaparelli a felszín felé zuhant, a másik űreszköz fő hajtóműveivel sikeresen elvégezték azt a fékező manővert, amivel a márciusban indított az űreszköz a Mars körüli pályára állt. Feladata távolról sem csak a rádióforgalom lebonyolítása lesz a Marstól a Földig és vissza (és nem csak most, hanem remélhetőleg az ExoMars 2020-ban esedékes folytatása alatt is), hanem elsősorban mérési adatok gyűjtése a vörös bolygó légköréről. Tervezett élettartama legalább 7 év.

Frissítés (október 20-án)

A telemetriai adatok megérkeztek a TGO közvetítésével a Földre. Az ESA délelőtti tájékoztatóján még nem tudtak részletes, mindenre kiterjedő elemzést adni a történtekről. A légkörbe lépés és az ereszkedés nagyrészt rendben történt. A hátsó hővédő borítás az ejtőernyővel a jelek szerint rendben levált, sőt a fékezőrakéták is beindultak – legalábbis rövid időre, aztán feltehetően a kelleténél korábban leálltak. Hogy mindez a felszín felett milyen magasságban történhetett, azt egyelőre nem tudni. Az adatokat tovább vizsgálják, már csak azért is, mert ezek jelentik a leszállási tesztről származó legfontosabb információt (akkor is így lett volna, ha minden rendben zajlik és a Schiaparelli épségben leérkezik a Mars felszínére).

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020