Európai polgárok az űrtevékenységről
(Rovat: Európai űrpolitika - 2019.01.30 07:15.)

A megkérdezett európai polgárokat érdekli az űrkutatás és különböző okokból bár, de mindenképp fontosnak tartják azt.

Az ESA megbízásából a Harris Interactive közvélemény-kutató az ESA öt legnépesebb tagországában 5227 főt (18 éven felülieket) kérdezett az űrtevékenységről. (Az ESA sajátos földrajzi fogalmainak megfelelően ők ezeket Európa öt legnépesebb országának tartják, mert az ESA csak a mindenkori tagállamait tekinti Európának. – B.E.) Mindenesetre a vizsgálatba bevont öt ország, Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország és Olaszország lakosainak száma meghaladja a 300 milliót, vagyis az ESA tagállamok lakosságának több mint 60%-áról beszélünk.

A válaszadók döntő többsége fontosnak vagy nagyon fontosnak tartja az űrtevékenységet. (Kép: ESA / Harris Interactive)

A megkérdezettek nagy többsége három területet nevezett meg arra a kérdésre, miért tartja fontosnak az űrtevékenységet: a Világegyetem alaposabb megismerése, saját bolygónk megfigyelése, különös tekintettel az éghajlatváltozás hatásaira, valamint a földi élet jobbá, kényelmesebbé tétele, főként a közlekedésben és a hírközlésben. Kevesebben nevezték meg azt, hogy az űrtevékenység segíthet a kozmikus veszélyek elleni védekezésben, bár egyetértettek azzal, hogy ezt prioritásként kell kezelni. Ez jó hír az ESA számára, hiszen amint arról korábban írtunk, az év végi miniszteri tanácsülés egyik fontos előterjesztése várhatóan a Space19+ program keretében a kozmikus veszélyek program (SSA) megerősítése lesz.

Kiábrándító viszont, hogy csak a megkérdezettek mintegy 40%-a érzi magát jól tájékozottnak az űrkutatás/űrtevékenység területén. Többségében hallottak ugyan az európai űrprogram(ok)ról és az ESA-ról, ám bizonytalanok voltak azt illetően, mit is takar ez a tevékenység. A megkérdezettek 83%-a hallott az ESA-ról, de csak 37%-uk tudta pontosan, mi ez a szervezet.

Az öt legnagyobb ESA tagországban a megkérdezettek 83%-a hallott az ESA-ról, bár csak 37%-uk tudta, pontosan mi ez a szervezet. (Kép: ESA / Harris Interactive)

Érdekes, hogy bár a megkérdezettek nem túl tájékozottak az űrkutatás kérdésében, mégis jelentősen túlbecsülték az erre fordított közpénzek nagyságát. A szóban forgó öt ország évente és fejenként mintegy 10 eurót költ űrkutatásra (pontosabban az ESA programjaiban való részvételre – B.E.). Ezzel szemben a megkérdezettek becslése szerint átlagosan 245 eurót költenek évente és fejenként országaik űrkutatásra, vagyis több mint hússzorosan túlbecsülték a tényleges költést. (Érdekes, hogy a franciák becslése volt a legalacsonyabb, holott éppen Franciaországban a legmagasabb az egy főre jutó ESA-s űrköltségvetés: közel 20 euró. Ugyanakkor sajnálattal jegyezzük meg, hogy az európai átlag 10 euróhoz képest ugyanez az összeg hazánkban csupán 0,5 euró. – B.E.)

A megkérdezettek minden országban jelentősen (átlagosan több mint hússzorosan) túlbecsülték az állami ráfordításokat az űrtevékenységre. (Kép: ESA / Harris Interactive)

A megkérdezettek a világ űrtevékenysége két meghatározó szereplőjének az Egyesült Államokat és Oroszországot tartják, míg fő versenytársuknak Európát gondolják, nem pedig Kínát. Csaknem mindenki egyetértett azzal, hogy Európa csak széles körű összefogással tudja felvenni a versenyt a nemzetközi színtéren. Összességében a válaszadók 90%-a nyilatkozott úgy, hogy pozitív képe van az űrtevékenység egészéről.

A közvélemény-kutatás eredményét összefoglaló zenés klip (!!) (Két érdekességre hívjuk fel a figyelmet a klipben. Az űrtevékenység fontosságát illetően rögtön a kutatás inspirálása után az „álmok forrása” (0:19) jelenik meg, vagyis még mindig sokan vannak, akik az űrkutatást egyfajta romantikus kalandnak, a világűrt pedig a sci-fik helyszínének tekintik. A másik érdekesség, hogy az ESA Wörner-korszakban bevezetett, de alig értelmezhető „united space in Europe” szlogenje a klipben (0:42) végre nyelvtanilag helyes és értelmet hordozó változatban, „United Europe in Space!” formában jelenik meg. – B.E.) (Forrás: ESA)