Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

ESA Miniszteri Tanácsülés előzetes
(Rovat: Európai űrpolitika - 2016.11.09 07:15.)

Az ESA főigazgatója a decemberi Miniszteri Tanács előzetes sajtótájékoztatóján vázolta a szóba kerülő főbb témákat. A minisztereknek – mint mindig – fontos pénzügyi döntéseket kell hozniuk.

Az Európai Űrügynökség (ESA) december 1–2-án Luzernben (Svájc) tartja soron következő miniszteri szintű tanácsülését. Ennek előzeteseként tartott november 7-én sajtótájékoztatót Párizsban Johann-Dietrich Wörner, az ESA főigazgatója.


Johann-Dietrich Wörner, az ESA főigazgatója. (Kép: ESA)

A főigazgató 800 millió eurót szándékozik kérni a Nemzetközi Űrállomás működtetésében való európai részvétel finanszírozására. Ez azonban csak 2021-ig fedezné az európai hozzájárulást, így megfigyelők arra számítanak, hogy a körülbelül három év múlva esedékes következő Miniszteri Tanácson a főigazgató újabb kéréssel fordul az űrminiszterekhez. [Az ISS finanszírozását illetően az ESA már most is elmaradásban van a nemzetközi partnerekhez képest, a többi űrügynökség már jóval korábban elkötelezte magát az ISS működésének 2024-ig történő finanszírozása mellett. – B.E.] Ugyanakkor Wörner bejelentette, hogy 2024-ig szóló kötelezettségvállalásra lenne szükség ahhoz, hogy az ESA elkezdhesse az amerikai Orion űrhajóhoz a második szervizmodul építését. [Tekintettel arra, hogy az Orion szervizmoduljának alapja az ISS kiszolgálására korábban használt európai ATV teherűrhajó, ezért ezt a fejlesztést az amerikaiak az ISS-hez történő európai hozzájárulásnak tekintik. – B.E.]

A másik jelentős tétel, amelyről a minisztereknek december elején dönteniük kell, az ExoMars finanszírozása. Az ESA-nak körülbelül 400 millió euróra lenne szüksége ahhoz, hogy befejezze az oroszokkal együttműködésben készülő ExoMars 2020 küldetést. Mint elmondta, ha a tagállamok legalább 300 milliót hajlandóak lennének megszavazni, akkor 100 milliót át tudna csoportosítani a költségvetés más területeiről. A pontos pénzügyi részletekről és a Schiaparelli kudarcának okairól november 21-22-re ígért előzetes, majd a Miniszteri Tanácsra részletes jelentést. Arra az esetre, ha az űrminiszterekre nem hatna a meggyőzés, Wörner meglebegtette az ExoMars törlésének a lehetőségét. [Wörner megpróbálhatja feledtetni az Aurora–ExoMars történet viharos múltját (lásd pl. Természet Világa, 2016. október). Azt azonban az űrminiszterek pontosan tudják, hogy az ExoMars költségvetése 1,2–1,3 milliárd euró, és a programba azért kellett bevonni előbb az amerikaiakat, majd azok kihátrálása után az oroszokat, mert a tagállamok mindvégig ragaszkodtak ahhoz, hogy az ESA számára a felső plafon a 850 millió euró. Ezt szeretné most 400 millióval megtoldani (azért nem 300 millió, mert a 100 milliós „belső átcsoportosítás” is a tagállamok pénze), ami az ExoMars 2016 félsikerével aligha indokolható, közel 50%-os emelés. Ha november végén Wörner nem tudja a TGO első eredményeit felmutatni, csak a sikeres pályára állás tényét és a Schiaparelli kudarcának okait, nehéz helyzetbe kerülhet. Ebben az esetben az űrminiszterek a program finanszírozásának közel 50%-os emelése vagy az ExoMars végérvényes törlése közül könnyen az utóbbit választhatják. – B.E.]

Mindamellett, az Olasz Űrügynökség (ASI) elnöke, Roberto Battiston egy október 27-i interjújában bejelentette, hogy az olasz kormány kész továbbra is finanszírozni az ExoMars részvételüket, és hajlandóak a hiányzó összegből 120 millió eurót vállalni.


Sajtótájékoztató az ESA központjában 2016. november 7-én. (Kép: ESA / Nadia Imbert-Vier)

További jelentős, a Miniszteri Tanács napirendjén szereplő tétel egy egymilliárd eurós távközlési program, több műholddal, az európai űripar bevonásával. A részletek egyelőre csak most körvonalazódnak, egyes elemei két évre, mások öt évre szólnak, és a pontos anyagi feltételek is csak az ipari együttműködés aláírása után derülnek ki. [A program a részletek ismerete nélkül is ígéretesnek tűnik. Részben azért, mert az űrtávközlés – a Mars kutatásával ellentétben – jövedelmező vállalkozás, részben pedig azért, mert az űrtávközlés a magyar űripar számára is érdekes, fontos és ígéretes terület, ahol már jelentős eredményeket is fel tudunk mutatni. Magyarország számára éppen az ilyen, most körvonalazódó programok jelentenek lehetőséget az érdemi bekapcsolódásra – akár elektronikával, akár mechanikus alkatrészekkel, akár mindkettővel. – B.E.]

Szóba került a sajtótájékoztatón egy több évre szóló, átfogó földmegfigyelési program (Earth Observation Envelope Porgramme), több, az elkövetkező években indítandó műholddal. Az eredeti tervek szerint a program 1,6 milliárd eurós lenne, de Wörner elmondta, hogy a tagállamok ellenállását érzékelve ezt máris 1,4 milliárdosra faragták le.

Ami a költségvetés egészét illeti, Wörner a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Miniszteri Tanácson 11 milliárd euró nagyságrendjében kell gondolkozni. Ez a három évre szóló költségvetés, mert az eddigi gyakorlat szerint a Miniszteri Tanács átlagosan háromévente ülésezik. Ez azt jelenti, hogy az ESA költségvetése az elkövetkező három évben is az eddigi, évi 3,5 milliárd euró körüli, vagy azt csak valamivel meghaladó szinten mozogna (ez az összeg nem tartalmazza a külső forrásból, főként az EU-tól érkező, a közös programokat finanszírozó hozzájárulást – lásd az ábrán).


Az ESA 2016-os költségvetése a források szerint. A teljes költségvetés 5,25 milliárd euró, amelynek jelentős része az EU-tól és az Eumetsattól érkezik a közös programok finanszírozására (jobb oldali diagram). A nagyobb diagram a tagállami befizetéseket mutatja, amelyek együttesen 3,74 milliárd eurót tesznek ki. Ez az első év, amikor Magyarország önálló szelettel jelenik meg a diagramon, igaz befizetésünk csak a költségvetés 0,1%-át teszi ki. (Kép: ESA)


Az ESA 2016-os költségvetése a felhasználás fő területei szerint. (Kép: ESA)

Szóba került továbbá a sajtótájékoztatón, hogy Norvégia jelentősen csökkentené hozzájárulását az önkéntes programokhoz (a kormány terve szerint a most közel 60 millió eurós hozzájárulást 50 millióra csökkentenék, természetesen a kötelező rész változatlanul hagyása mellett). Nagy-Britanniának nehézséget okoz a font árfolyamának csökkenése az euróhoz képest. A várható brit kilépés az EU-ból viszont nem érintené az Egyesült Királyság ESA szerepvállalását, az legfeljebb a Nagy-Britanniában lévő ESA létesítményekben dolgozó, más országbeli ESA-alkalmazottaknak, illetve a többi ESA-létesítményben dolgozó briteknek jelent majd nehézséget.

Frissítés november 10-én: a sajtótájékoztatóról készült teljes videofelvétel az ESA honlapjáról.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018