Pénzügyi vita hátráltathat egyes európai űrprogramokat
(Rovat: Európai űrpolitika, Galileo - 2016.11.02 07:15.)

A Roszkoszmosz írásban figyelmeztette a francia kormányt, hogy hat hónapon belül beperelik Franciaországot, ha az Arianespace továbbra sem teljesíti régóta esedékes, 300 millió eurós tartozását.

A bejelentéssel Oroszország vélhetően azt szeretné elérni, hogy Franciaország európai szövetségesei gyakoroljanak nyomást Párizsra, mert a fizetés elmaradása veszélyeztetni Oroszország és az EU, illetve az ESA űr-együttműködését. Az Arianespace nem vitatja a követelés jogosságát, a nem teljesítés azonban egy sokkal nagyobb szabású pénzügyi játszma része.

Az ügy szálai 2014-ig nyúlnak vissza, amikor a már nem működő Jukosz olajvállalat részvényesei pert nyertek Oroszország ellen a hágai Állandó Választottbíróságon. A bíróság által megítélt kártérítés a valaha volt egyik legnagyobb, melyet egy szuverén állammal szemben ítéltek meg. Oroszországnak 50 milliárd dollár kártérítést kell fizetnie a részvényeseknek a vállalat javainak kisajátításáért.

Oroszország természetesen vitatja az ítéletet és fellebbezett, a részvényesek azonban azóta is orosz kintlévőségek begyűjtésével próbálják érvényesíteni a nekik megítélt kártérítést. Így találtak rá az Eutelsatra és az Arianespace-re. Az Eutelsat mintegy 300 millió dollárral tartozik Oroszország legnagyobb műholdas távközlési cégének (Russian Satellite Communications Co., RSCC) az RSCC műholdjainak használatáért. Ez az összeg az újabb, Roszkoszmosszal kapcsolatos követeléstől független, mert bár az RSCC tulajdonosa az orosz állam, mégis magáncégnek minősül.

Október 24-i állásfoglalásában a Roszkoszmosz az eddigi konstruktív partnerséget hangsúlyozva rámutat arra, hogy az orosz űrügynökség több európai országgal is együttműködik, ám a pénzügyi viszálykodás ezt veszélybe sodorhatja, ami nemcsak a Galileóra, hanem más európai programokra is kedvezőtlen hatással lehet.

Szojuz rakéta indítása Galileo műholdakkal Kourouból. (Kép: Arianespace)

A franciaországi székhelyű (Evry), de nem a francia állam tulajdonában álló Arianespace vásárolja az orosz gyártóktól a Kourouból indított, elsősorban a Galileo műholdak pályára állítására használt Szojuz rakétákat. Ha viszont az ESA is belekeveredik a Jukosz-vitába, az más programokat is érinthet, például az ExoMars folytatását.