Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Az ESA főigazgatói
(Rovat: Európai űrpolitika - 2015.06.28 08:15.)

Hamarosan jelentős változás történik az ESA élén: új főigazgató veszi át a szervezet irányítását. Mi a főigazgató szerepe és kik töltötték be eddig ezt a tisztséget?

A főigazgató (az ESA terminológia szerint egyszerűen csak DG, azaz Director General) szerepét az ESA Alapokmányának legrövidebb cikke (X. cikk) egyetlen mondatban rögzíti. Eszerint „Az Ügynökség szervei a Tanács és a Főigazgató, akinek a munkáját személyzet segíti.” Az ESA döntéshozó szerve a negyedévenként (miniszteri szinten néhány évenként) ülésező Tanács, a végrehajtó szerv viszont a főigazgató által vezetett, jelenleg több mint 2000 főt számláló apparátus. (A hatalmas testület tevékenysége szerteágazó, a klasszikus hivatali bürokráciától az ESTEC-ben folyó technológiai fejlesztésig és a Guyanai Űrközpont működtetéséig terjed.)


A főigazgató hivatala az ESA párizsi székházában (HQ) működik. (Kép: ESA / S. Corvaja)

A további cikkekben az Alapokmány valamennyire pontosítja a főigazgató feladatkörét. Az ő vezetésével készíti elő az apparátus (az ESA szóhasználatával az Executive) a Tanács döntéseit. Igaz, hogy az Alapokmány értelmében a főigazgató szavazati jog nélkül vesz részt a Tanács ülésein, de a döntés-előkészítés irányítását aligha lehet alábecsüni. A főigazgató felelős a költségvetés tervezéséért és végrehajtásáért. A legfelsőbb vezetők kivételével a főigazgató nevezi ki és menti fel „az általa szükségesnek tartott tudományos, műszaki, igazgatási és irodai személyzet” tagjait, de ő tesz személyi javaslatot a Tanács részére azon vezetőkre is, akiknek a kinevezése a Tanács hatáskörébe tartozik. A Tanács felhatalmazása alapján nemzetközi szerződéseket ír alá, valamint ellát egy sor protokolláris feladatot, és képviseli az ESA-t a nemzetközi szervezetek és a sajtó felé. Az irányítása alá tartozó apparátus munkáját jelenleg tizenegy, különböző területekért felelős igazgató irányítja.


A főigazgató és az általa irányított apparátus fontos feladata a Tanács üléseinek előkészítése. Kiemelkednek ezek közül a Tanács miniszteri szintű ülései (a képen: 2008, Hága). (Kép: ESA / Anneke Le Floc'h)

A most leköszönő Jean-Jacques Dordain az ESA hatodik főigazgatója. A sort a brit Roy Gibson nyitotta. Ő tulajdonképpen „megörökölte” ezt a pozíciót, hiszen ő volt az ESA-vá összeolvadó két jogelőd szervezet közül a nagyobbik, az ESRO vezetője, így logikusnak tűnik, hogy ő lett az első ESA DG. Abban az öt évben vezette az ESA-t (1975–1980), amikor az még csak de facto működött, vagyis az Alapokmány aláírásától annak az első tíz tagállam által történt ratifikálásáig és ezáltal hatályba lépéséig.

Gibsont egy dán gépészmérnök, Erik Quistgaard követte a főigazgatói székben, 1980–1984 között. Érdemes megemlíteni, hogy az ESA (az Alapokmány aláírásától számított) 40 éves történetében ő volt eddig az egyetlen főigazgató, aki a „kis országok” egyikéből származott. Őt a fizikus végzettségű, német Reimar Lüst követte, aki 1984–1990 között vezette a szervezetet. Az ESA negyedik – hivatalba lépésekor eddigi legfiatalabb – főigazgatója a francia Jean-Marie Luton lett, aki 1990–1997 között töltötte be a DG hivatalát. A mérnöki végzettségű Luton a Francia Űrügynökségben (CNES) töltött be különböző vezető pozíciókat, miközben az ESA Tanácsban képviselte hazáját, valamint az ESA Adminisztratív és Pénzügyi Bizottságának elnöke volt. Magyarország a Luton-érában írta alá első együttműködési megállapodását az ESA-val. Az olasz űriparból érkezett a villamosmérnöki végzettségű Antonio Rodotá, aki 1997 és 2003 között vezette az ESA-t. Ebben az időszakban fűzte hazánk szorosabbra együttműködését az ESA-val, hiszen 1998-ban csatlakoztunk a PRODEX programhoz, 2003 áprilisában pedig a PECS-hez. Utóbbi 2003 őszi hatályba lépése azonban már a Dordain-korszakba csúszott át. Illő módon, hiszen éppen a 2003. július 1-jén hivatalba lépett hatodik főigazgató, Jean-Jacques Dordain tekinthető a PECS program szülőatyjának. Őt és munkásságát hamarosan külön cikkben méltatjuk.


A főigazgató hagyományosan január közepén tájékoztatja a sajtó képviselőit az ESA előző évi eredményeiről és az adott év feladatairól, várható eseményeiről (2015. január 16.). (Kép: ESA / S. Corvaja)

A mostani főigazgató-váltás markánsabbnak ígérkezik a korábbiaknál, több okból is. Egyrészt a hamarosan leköszönő főigazgató volt az ESA eddigi története során a leghosszabb ideig hivatalban. Másrészt – amint arról beszámoltunk – a közelmúltban hirtelen elhunyt az ESA másik irányító szerve, a Tanács hivatalban lévő elnöke. A tragikus haláleset miatt az ESA-nak a Tanács élére is új vezetőt kell választania. Végül, ugyancsak a közelmúltban elhunyt az ESA egyik hivatalban lévő igazgatója is, Antonio Fabrizio. Az olasz mérnök volt az, aki 12 évvel ezelőtt éppen a főigazgatóvá előlépett Jean-Jacques Dordain pozícióját vette át, mint a szervezet hordozórakétákért felelős igazgatója. Az idei nyár tehát mindenképpen a jelentős változások időszaka lesz az ESA életében.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020