Egyedül nem megy!
(Rovat: Európai űrpolitika, Szakmapolitika - 2015.05.26 07:15.)

Nemcsak a kínai kapcsolatról, hanem egy hazánkat közvetlenül is érintő kérdésről is beszélt az ESA leköszönő főigazgatója.

Az Európai Űrügynökség (ESA) főigazgatója május 20-án, a Brit Királyi Repülési Társaság (Royal Aeronautical Society) rendezvényén mondott beszédet, ezt szemlézi a Space News.

Jean-Jacques Dordain, aki 29 évig dolgozott az ESA-nál, ebből az utóbbi 12-t főigazgatóként, mandátuma lejártával, június 30-án visszavonul. (Kép: ESA / Stephane Corvaja)

Beszédében Dordain – a cikk szerint burkoltan ugyan, de – bírálta az Egyesült Államokat, amiért megpróbálja kirekeszteni Kínát a távoli világűr felderítését célzó (exploration) nemzetközi erőfeszítésekből. Elmondta, hogy a 14 űrügynökséget tömörítő Nemzetközi Űrfelderítési Koordinációs Csoportnak (ISECG, International Space Exploration Coordination Group ) Kína is aktív tagja. Igaz, hogy a szervezet elsősorban papírmunkát végez, jelentéseket állít össze, de legfőbb érdeme, hogy valóban nemzetközi, így Kína is tevőlegesen részt vesz a munkájában. Ugyanakkor az Egyesült Államok a kormányzati politika szintjén igyekszik az űrtevékenység területén minden együttműködést megakadályozni Kínával. Dordain kijelentette: „Meggyőződésem, hogy a jövő űrtevékenységében nem szigetelhetjük el a kínaiakat, sem az alacsony Föld körüli pályán, sem a távolabbi célok elérésében. Úgy kell dolgoznunk, hogy lehetővé tegyük Kína bekapcsolódását.”

Beszédében Dordain rosszallását fejezte ki amiatt, hogy napjainkra lelassult az űrtevékenység tempója, a döntéshozatal éppúgy, mint a megvalósítás. Összehasonlításképpen a 60-as évek tempójára hivatkozott, amikor négy évvel a Szputnyik után ember járt az űrben, nyolc évvel Gagarin után pedig űrhajósok léptek a Holdra. Ez vonzóvá tette az űripart, ma viszont főleg csak tervek vannak. Ehelyett tettekre, eredményekre lenne szükség.

Beszélt arról is, hogy az ESA néhány éve elfogadta az úgynevezett „tiszta világűr kezdeményezést” (Clear Space Initiative), amelynek szellemében minden lehetséges eszközzel igyekeznek tudatosan elejét venni az űrszemét szaporodásának. Úgy gondolja, hogy ez az egész világ számára követendő példa lehetne, de ezáltal nem szabad az európai űripar versenyképességének csökkennie. Szembe kell néznünk az igazsággal, ha egyedül Európa hajtja végre a világűr megóvása érdekében ezeket az intézkedéseket, akkor ezzel versenyhátrányba kerül az európai ipar. A tiszta világűr kezdeményezés működésére példaként a MetOp második generációs műholdakat említette, amelyekbe beépítették azt a lehetőséget, hogy használati idejük végén a műholdak irányítottan a Csendes-óceánba zuhanjanak. Emiatt háromszor több üzemanyagot kell a műholdaknak magukkal vinniük, ami megdrágította az építésüket és a pályára állításukat.

Végül Dordain arról beszélt, hogy amikor 1986-ban belépett az ESA-hoz, akkor a szervezetnek 11 tagállama volt, most 22 (ebbe már Észtországot és Magyarországot is beleszámította!), a következő néhány évben pedig ez a szám 28-ra nő. Dordain mindig is támogatta az ESA bővítését, ugyanakkor megjegyezte, hogy az ESA bővítése nem rendezte át jelentősen a tagállamok költségviselését. Franciaország és Németország együtt továbbra is az ESA költségvetésének több mint 50%-át viselik, ha pedig Olaszországot és Nagy-Britanniát is hozzászámoljuk, akkor kiderül, hogy ez a négy ország adja az ESA költségvetésének több mint háromnegyedét, a legnagyobb hat ország pedig 85%-ot vállal a költségekből, a többi 16-ra jut a költségvetés nem egészen 15%-a. (Az arányokon a további bővítés sem fog érdemben változtatni, minthogy a tagjelöltek mind kis országok. Magyarország részesedése a költségvetésből a kis országok átlagának megfelelően 0,6–0,7% közötti.) Ugyanakkor az ESA-ban továbbra is érvényben van az „egy ország – egy szavazat” elv, vagyis az egyes országok szavazata hozzájárulásuk nagyságától függetlenül azonos értékű. „Valamit tenni kell a döntéshozatali mechanizmusunk megreformálása érdekében” – mondta Dordain, érzékeltetve, hogy a nagy országok nyilván sérelmesnek tartják, hogy a 20–50-szer kisebb hozzájáruló tagok bizonyos szempontból azonos jogokat élvezzenek. (Minthogy a jelenlegi helyzet Magyarország számára egyértelműen előnyös, fontos követnünk a fejleményeket és a lehetőségek szerint – akár másokkal összefogva – érvényesíteni a kis országok érdekeit.)

Dordain jelezte tehát a problémát, a megoldás azonban már nem az ő feladata lesz – amit talán nem is sajnál. Tény, hogy az ESA 29 évi szolgálata után, harmadik négyéves főigazgatói ciklusa lejártával a francia Jean-Jacques Dordain július 1-jével átadja a főigazgatói tisztet a német Johann-Dietrich Wörnernek. Nagy kérdés, hogy a Wörner-korszakban mennyire fogják tudni a kis országok érvényesíteni az érdekeiket.